Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
két településen, Cegléden és a Borsod megyei Szentistvánon. A mintaünnepségek célja az volt, hogy követendő példát állítsanak a többi település népművelési szakemberei elé. A megrendezett mintaünnepségen igyekeztek a hagyományokat az új politikai hatalom számára megfelelő elemekkel vegyíteni. így például Cegléden a lovas legények, énekesek, táncosok mellett „ünnepélyes terménybeszolgáltató szekerek" is felvonultak. Az ünnepségen 1000 „békegalambot ” is eleresztettek, amely „hatásosan fejezte ki a dolgozók békeakaratát”. Az új kenyér átadása is megtörtént, ,,ahol a kenyér felszelése, majd kiosztása tisztán kifejezte, hogy ma már munkánk gyümölcse nem egyes kiváltságosoké, hanem a dolgozó közösségeké C24’ Az ünnephez kapcsolódó programok megszervezése itt is több héttel megelőzte magát az eseményt. Mivel augusztus 20-ához vidéken leginkább a begyűjtést kapcsolták aktuális teendőként, ezért is a terménybeadási agitáció került középpontba. A kultúragitációs brigádok munkája már napokkal az ünnep előtt felélénkült; egyre gyakrabban járták az utcákat, határokat, beadási helyeket, hogy rigmusaikkal minél több termény beszolgáltatására bírják rá az embereket. Emellett a szemléltető agitáció eszközeinek minden elemét bevetették a begyűjtési eredmények növelésének érdekében. Minden faluban a kiadott jelmondatok mellett díszelegtek - például „Gyors beadással az augusztus 20-ai verseny győzelméért”* 244 - a plakátok, karikatúrák az elmaradókról és dicsőségtáblák az élenjárókról. Falun is sok helyütt rendeztek zenés, fáklyás felvonulásokat az ünnepet megelőző napon, sőt néhány településen a DISZ tábortüzet is gyújtott. Az ünnep napján a városokban és a nagyobb községekben nagygyűléseket, a falvakban falugyűléseket hívtak össze.24' Ez utóbbiakon adták át a begyűjtésben élenjáró dolgozóknak a különböző jutalmakat, kitüntetéseket. Az ünnepség egyik fő mozzanata volt, amikor a fiatalok ünnepélyesen átnyújtották a tanácselnöknek az új kenyeret. A gyűlések után mindenütt kulturális és sportrendezvényekkel folytatódtak a programok. Természetesen az augusztus 20-ai ünnepségekhez is jelentetett meg műsorajánlatokat az NM, az ajánlott költemények nagy része az új alkotmányról szólt, a színdarabok pedig főként a mezőgazdasági munkákról.246 247 A rendezvények mellett a falvakban és a mezőgazdasági jellegű városokban „a szocialista szektorok kiváló eredményeit megmutatva”241 terménykiállításokat rendeztek. 1952-ben pedig kötelezően minden megyei tanácsnak tervkiállítást kellett rendeznie az 24j MNL-PML XXIII. 18. 1812-19-5/1951. 244 MNL-OL XIX. I-3a. 215. doboz ikt. sz. n./1952. Szabolcs-Szatmár megye augusztus havi jelentése. 245 Az 1952. évi augusztus 20-ai ünnepségekről íródott jelentésben a falusi gyűlések sikerességét megerősítve olvashatjuk, hogy egyes helyeken „igen harcos hangulatban, nagy részvétel mellett zajlottak". Különösen Szolnok megyében, ahol a gyűléseken a beadást nem teljesítők ellen élesen felléptek „mint olyanok ellen, akik akadályozták, hogy a községek megkapják a szabadpiaci forgalmat". MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 162. ő. e. Jelentés az augusztus 20-i ünnepségekről. (1952) 246 Ajánlott költeményekre példa: Asztalos Sándor: Szabad életünk törvénye', Benjámin László: Az alkotmányhoz', Dzsabajev: A sztálini alkotmány. Színdarabok: Szabó Pál: Az új fold\ Barna Tibor: Egy szem búza. Népművelési Híradó. 1953/8. szám, 5. o. 247 MNL-OL XIX. I-3a. 1812-A-14-2/1951. 60
