Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
Szabad Föld Vasárnapok A Szabad Föld Vasárnapok (SZFV) előzményének tekinthető SZFTV (Szabad Föld Tavaszi Vasárnapok) mozgalom az MK.P szervezésében 1947-ben indult el. Az SZFTE-vel szemben - ahol kezdetben az előadások elsősorban gazdasági, irodalmi, történelmi jellegűek voltak - itt már az indulástól fogva a kultúra e területének propagandaeszközként való felhasználása volt a kimondott cél, azzal az indoklással, hogy a párt a tömegek felé nagyobb hatást érhet el „egy jól megrendezett kultúrműsorral, mint egy politikai nagygyűléssel"Az SZFTV szervezői emellett az ismeretterjesztésről inkább a szórakozásra, a hagyományápolásra helyezték a hangsúlyt; majálisokat, falunapokat, versenyeket, művészeti kiállításokat rendeztek."1 1949-ben az MDP szervezésében is elindultak a tavaszi-nyári ismeretterjesztési programok. A kulturális rendezvényeket általában a kultúrotthonokban tartották, de jó idő esetén a szabadba szervezték az előadásokat és a hozzá kapcsolt egyéb kulturális eseményeket, és az SZFTE-hez hasonlóan kultúrműsorokkal, ezen felül pedig tánccal, zenével, rigmuselőadással, időnként pedig sportrendezvénnyel egészítették ki. Az SZFV-t - a meglévő iratok adatai alapján - 1950 helyett csak 1951-ben sikerült megindítani. Ekkor két részre tagolták az SZFV programját. A tavaszi részt az április 15. és július 15., a nyárit a július 15. és szeptember 15. közötti időszakra szervezték meg. Az előbbit minden héten, az utóbbit - a nagy nyári, feszített mezőgazda- sági munkák miatt - csak kéthetente rendezték meg. Mindkét fázisban a legfontosabb propagandafeladat a mezőgazdasági és a begyűjtési munkák segítése volt.110 111 112 113 114 Az SZFV műsorába az aktuális mezőgazdasági, egészségügyi és sportkérdéseken, valamint a kultúrműsorok előadásain kívül a község lakóit érintő fontosabb rendeleteket vagy a helyi (megyei, járási, községi) tanácsok és végrehajtó bizottságok határozatainak ismertetését is be kellett iktatni. A műsorok rendjét a járási tanács vb- jén keresztül juttatták el a községi tanács vb-hez. A járási és községi tanács vb az anyagot a helyi jelentőségű ügyekkel egészítette ki (terménybegyűjtés, mezőgazdasági munkák, egyes dolgozó parasztok példamutató kimagasló munkája stb.); ez alkotta végül az előadás anyagának gerincét."3 A tavaszi előadások témáinak vázlatát a Földművelésügyi és az Egészség- ügyi Minisztériummal együtt az NM készítette. 14 téma közül választhattak a községek, aszerint, hogy az adott vidéken a mezőgazdaságnak milyen fő termelési ágát űzték. A témák közül mindössze egy volt az, ami kifejezetten propaganda jelleggel bírt, ez a Mit kell tudni a begyűjtésről? címet viselte."4 A többi a mezőgazdasági munkákban, az állattenyésztésben, valamint az állatbetegségek felismerésében, illetve kezelésében adott útmutatót a hallgatóknak. Ezek az útmutatók ténylegesen hasznos 110 STANDE1SKY, 1976. 152. o. 111 Standeisky, 1976. 152-153. o. 113 MNL-OL M-K.S 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Javaslat a Szabad Föld Vasárnapok nyári programjához. (1951) 113 MNL-OL XIX. l-3a. 1818-ált.-13/1951. 114 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Szabad Föld Vasárnapok. (1951) A Mii kell tudni a begyűjtésről? című útmutató a begyűjtési rendeletet magyarázta. Az előadóktól kérte, hogy helyi példákkal segítsék a megértést. MNL-OL XIX. l-3a. 1810-F-6-3/1951. melléklete. 33
