Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
információkat nyújthattak a mezőgazdaságból élők számára. Szakszerűen összeállított előadások, füzetek voltak, amelyekben azért jelen volt az ötéves terv fontosságának és a szovjet példa helyességének hangsúlyozása is.115 116 A nagy jelentőségű rendeletek, határozatok ismertetését és az azokkal kapcsolatos községi feladatok végrehajtásának módját a megyei és járási tanács vb tagjai vagy a megyei és a járási állandó bizottságok elnökei adták elő, a kifejezetten szakirányú előadásokat pedig a tsz-ek és állami gazdaságok agronómusai. A nyári előadások vezérfonalát a Földművelésügyi Minisztérium (FM) dolgozta ki öt témában. Ezek a következők voltak: 1. A cséplésről szóló minisztertanácsi határozat ismertetése, 2. A cséplőgéptől az államnak (sic!), 3. Termelőszövetkezeteink terméseredményei (itt a tszcs-elnökök számoltak be arról, hogyan érték el az eredményt), 4. A silózás, 5. Felkészülés az őszi mezőgazdasági munkákra.'16 A témák egyértelműen azt mutatják, hogy ezek már inkább propaganda-előadások, mintsem szakértelmet átadó továbbképzések voltak. A következő két évben is megrendezték az SZFV-t. Az NM 1952. évi körlevele is pontosan rögzítette az előadások programját. A rendezvényt a községet érintő országos, megyei, járási rendeletek, illetve a helyi tanács határozatainak közzétételével nyitották meg; majd ismertették a soron következő mezőgazdasági és begyűjtési feladatokat. Csak ekkor következhetett a kiválasztott előadás megtartása. Befejezésként kultúrműsort adhattak elő, illetve diavetítéssel, szabadtéri filmvetítéssel vagy sportrendezvénnyel zárhatták a programot.117 118 119 1953-ban már március 15-én - legalábbis ott, ahol sikerült addigra megszervezni - megkezdődött az SZFV előadás-sorozata. A 23 előadásból és 6 diafilmből álló tervet főként politikai és agrotechnikai témák tették ki. Az SZFV programját ismét össze kellett kötni a helyi tanács tájékoztatójával, ismertetni kellett a soron következő mezőgazdasági és begyűjtési feladatokat. A terv tanácsot adott arra is, hogyan dicsőítsék a jól, és hogyan szégyenítsék meg a rosszul teljesítő dolgozókat: olvassák fel mindig a néhány legjobban és legrosszabbul dolgozó paraszt nevét, továbbá „különös gondot fordítsanak arra, hogy az előadások keretében rendszeresen leplezzék le a szabotáló, henyélő, munkáját nem végző kulákokat, mint népünk ellenségeit’’."* A politikai propaganda szempontjából fontosabb előadásokhoz - így az alkotmányról szólóhoz vagy a Választás Magyarországon régen és most címűhöz"9 - központilag biztosítottak útmutatót. E két téma az 1953 májusában folyó választások 115 így például a Növedékállatok nevelése és takarmányozása című útmutatóban a Szovjetunió egyik leghíresebb borjú-gondozónőjének titulált Roscsinának a módszerét ismertetik. A tarlóhántás előadás vezérfonalaként kiadott füzetben a „Szovjetunió nagy talajtudósa’’. Viljmasz tanácsait olvashatták. MNL-OL XIX. l-3a. 1810-F-6-3/1951. melléklete. 116 MNL-OL M-K.S 276. f. 89. cs. 373. ö. e. Javaslat a Szabad Föld Vasárnapok nyári programjához. (1951) 117 Halász, 2007. 293.0. 118 MNL-OL XIX. I-3a. 8792-20-3/1953. 119 E két előadás fontosságát mutatta, hogy azokkal a Népművelési Híradóban külön cikkben foglalkoztak. Kiemelték például, hogy az előadói munkaközösségeknek jó előre ki kellett jelölniük az előadókat, akik csak a legjobban képzett emberek lehettek, így például járási, megyei bíróságok bírái, jogászai, vagy hasonló képzettségű párt- és tanácsfunkcionáriusok. NÉPMŰVELÉSI Híradó. 1952/2. szám, 13. o. 34
