Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
Ami még ennél is fontosabb volt, hogy az „ előadások nagymértékben hozzájárultak a falun folyó politikai felvilágosító munka sikeréhez”.88 A fentebb említett eredmények kapcsán a kulturális terület irányítói sikeres propagandaeszközt láttak az SZFTE-ben, nyilvánvalóan igyekeztek ezt a későbbiekben még jobban kiaknázni, és a pozitívumokra építve, a hiányosságokat kiküszöbölve, újabb terveket kidolgozni az esték népszerűsítésére. Az Agitációs és Propaganda Osztály az 1950-1951. évi téli falusi előadás- sorozat megszervezésében fontos szerepet szánt a közvetlen és teljes körű ellenőrzésnek. Az osztály az előirányzott előadások számát csökkentette, attól tartva, hogy nem tudják a túl sok előadást kontrollálni. Országos szinten 2000-ben maximálták az ilyen előadásokat tartó települések számát,89 ami aztán 2200-ra növekedett.90 Az 1950-1951. évi idényre 20 előadás - e számot végül 22-re emelték - anyagát készítették elő, ezeket november 3-tól március 26-ig kellett hetente megtartani. A szervezési munkát ugyan a helyi tömegszervezeteknek, illetve a kultűrotthonoknak kellett felvállalniuk, de a folyamatos ellenőrzés a járási és a megyei népművelési apparátus feladata volt, sőt alkalomszerűen a járási pártbizottságoknak is részt kellett benne venniük. Az előadások 50%-a - a kiadott tematika szerint - ideológia-politikai jellegű volt, körülbelül 30%-a mezőgazdasággal foglalkozó, a maradék pedig ipari, technikai és természettudományos témákat dolgozott fel. Anyagukat az NM füzetek formájában adta ki, a megírt szövegtől pedig nem nagyon lehetett eltérni.91 Az SZFTE fő szervezői külön kiemelték, hogy az előadások súlypontjait mire helyezzék. A három közül kettő a „rendszer ellenségei” ellen akarta hangolni hallgatókat, a harmadik pedig a pozitív oldalt, azaz a szovjet példát emelte ki.92 Az 1951-1952. évben az SZFTE előadásait az üzemihez hasonlóan határozták meg, azaz a fele kötelező, a másik fele szabadon választható volt, továbbá a kultú- rotthonok előadói 2-3 helyileg kidolgozott témát is előadhattak. A kötelező program majdnem 50%-a politikai, 30%-a agrotechnológiai, 15%-a technológiai, a maradék 5%-a pedig természettudományos volt.9’ Ezek az arányszámok majdnem teljes egészében megegyeztek a korábbi SZFTE előadás-típusainak arányaival. A kiadott vezérfonalakat mindig figyelembe kellett venni, de javasolták az előadóknak, hogy az előadást helyi adatokkal, példákkal egészítsék ki. így ha például arról beszéltek, hogy az országban hányán léptek be a tszcs-be, akkor a helyi belépők számát is ajánlott volt megemlíteni.94 88 MNL-OL M-KS 276. f. 55. cs. 138. ő. e. 1950. szeptember 18. 89 MNL-OL M-KS 276. f. 55. cs. 138. ő. e. 1950. szeptember 18. 90 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. A Szabad Föld Téli Este 1950/51. évi előadásainak értékelése. (1951) 91 MNL-OL M-KS 276. f. 55. cs. 138. ő. e. 1950. szeptember 18. 92 A három kiemelt súlypont: 1. Harc az imperialista háborús uszítok és belső ügynökeik ellen. Szocialista hazánk iránti szeretet és az internacionalizmus elmélyítése. 2. Szocializmus építésének feladatai falun a szovjet példa nyomán. 3. Harc a klerikális reakció, a maradiság ellen - főleg természettudományos előadásokkal. MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Javaslat az 1950/51. évi Szabad Föld Téli Esték tematikájára. (1950) 92 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Javaslat az ismeretterjesztő tömegpropaganda előadások 1951/1952-ik évi tematikájára. (1951) 94 Népművelési Híradó. 1951/11. szám, 12. o. 28
