Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
jellegűek voltak, de már ekkor előfordultak aktuálpolitikával foglalkozóak is. 1947 kora tavaszán pedig már sorra jelentek meg a párt napi politikáját népszerűsítő ismertető füzetek is.81 A két mozgalomban 1947 végén jelentős változás következett be. Az MKP e rendezvényeken ekkor már csak tájékoztatni kívánta a falu lakosságát az új kormányintézkedésekről, a politikai és gazdasági kérdésekről, illetve emellett népszerűsíteni akarta a hároméves tervet. Ennek következtében az irodalmi előadások számát csökkentették, a társadalmi, valamint a politikai kérdésekkel foglalkozók arányát pedig növelték.82 83 A falusi „népművelési munka” a fordulat éve után is kiemelt szerepet kapott a kulturális propagandában, különösen azért, mert az MDP vezetői úgy gondolták, hogy a vidéki emberek sokkal inkább ki vannak téve a „klerikális befolyásinak, mint a városiak. Ezért rendkívül fontos volt minél hamarabb, minél nagyobb dózisban a saját ideológiájuk megismertetése, pontosabban ráerőltetése a kis településeken élőkre. Ebben, mint már fentebb szó esett róla, központi szerepet kapott az SZFTE, amelyet az 1949-1950. évi időszakban az eredeti terv szerint 2000 községben szerveztek volna,81 végül azonban 3900 helyen rendezték meg.84 (Egy, az NM iratanyagában található dokumentumban leírt adatok alapján az olvasókörökkel együtt 3988 helyen összesen 62 000 előadás hangzott el.85) Ezek tematikájára vonatkozóan nem sok adat áll rendelkezésre, de az 1950. márciusi előadásokra leküldött anyagok címe alapján egyértelműen megállapítható, hogy a politikai, gazdasági és természettudományos témákat helyezték előtérbe.86 A végeredmény mennyiségi mutatói jócskán túlmutattak a tervezetteken, de ami ennél is jelentősebb dolognak számított, az az SZFTE vélelmezett hatása az emberek gondolkodására, érzelmeire. Eszerint „az előadásokon szerzett tapasztalataink, valamint a beküldött jelentések alapján az a megállapításunk, hogy az előadások dolgozó parasztságunkban elmélyítették a Szovjetunió iránti szeretetet, megnövelték érdeklődésüket a falu szocialista szektorai iránt, elősegítették bel- és külpolitikai felvilágosításukat és fokozott érdeklődést keltettek bennük az agrobiológia- agrotechnika iránt ”.87 Az SZFTE 1950-1951. évi téli szervezéséről az MDP Szervező Bizottsága 1950 szeptemberében külön döntött, mivel a hatalom kiemelt jelentőséget tulajdonított az előadás-sorozatok szerepének. Ezt arra alapozták, hogy 1950 januárjában országszerte már mintegy 3900 helyen folyt az SZFTE sorozata, a hallgatók száma pedig elérte a 330-340 000-t; továbbá külön kiemelték, hogy az előadások hathatósan elősegítették a termelőszövetkezetek megalakítását és az egyéni gazdák belépését. 81 Standeisky, 1976. 145-151. o. 82 Standeisky, 1976. 155-158. o. 83 MNL-OL M-KS 276. f. 53. cs. 38. ő. e. 1949. október 20. A falusi népművelési munka őszi és téli terve. 84 MNL-OL M-KS 276. f. 55. cs. 138. ő. e. 1950. szeptember 18. 85 MNL-OL XIX. I-3a. 90/a. doboz. ikt. sz. n./1950. 86 Hogyan él a kistormási Dózsa-termelőcsoport?; A növények élete; A Föld kialakulásának története; A világ, amelyben élünk; Fejlett ipar, gazdag, erős ország; Beszámoló a nemzetközi helyzetről. MNL-OL XIX. I-3a. 1818-ált.-1-17/1950. 87 MNL-OL XIX. l-3a. 90/a. doboz. ikt. sz. n./1950. 27
