Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
4. Sebestyén Éva: Szerb egyesületek és nemzetiségi politika Pest megyében a dualizmus időszakában
SZERB EGYESÜLETEK ÉS NEMZETISÉGI POLITIKA PEST MEGYÉBEN... alkotmányos államban a nyilvános életre kiváló befolyást gyakorolnak, alig létezik hatályosabb, mint az egyesülés, mely a közélet ébresztése és fejlesztése által azt nagy mértékben mozdítja elő - az ezen üdvös működéssel való visszaélés azonban veszélyezteti nem csak ezen cél elérését, de veszélyessé válhatik magára az államra is. ”10 Ennek ellenére a dualizmus idején nem született átfogó törvényi szintű szabályozás az egyesületek létrehozására és működésére vonatkozóan, legfeljebb más törvényekben találunk elszórt utalásokat az egyletekről, és rendeleti szinten is csak 1873-tól kezdve foglalkoztak a kérdéssel. A magyarországi nemzetiségek egyesületalapításával kapcsolatban az 1868-as nemzetiségi törvény tekinthető a legfontosabb jogforrásnak. Ez kimondja, hogy a honpolgárok - nemzetiségre való tekintet nélkül, a megfelelő jogi keretek betartásával - társulatokba és egyletekbe tömörülhetnek, melynek nyelvét maguk határozhatják meg.11 Az egyletek létrehozására és működésére vonatkozóan az 1873-as és az 1875-ös rendeletek tartalmazzák a legfontosabb előírásokat. Előbbi Magyarországon elsőként mondta ki az egyesülési szabadságot, az egyletek működését azonban miniszteri engedélyhez kötötte, és a törvényhatóságokat bízta meg felügyeletükkel. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy csak az az egyesület működhetett, melynek alapszabályát a minisztérium jóváhagyta, és működése során szigorúan tartotta magát mind a törvényi előírásokhoz, mind saját alapszabályához. Ellenkező esetben a törvényhatóságnak jogában állt feloszlatni az egyesületet. Az 1875-ös rendelet egyrészt tovább pontosította a részletszabályokat, másrészt pedig új, megszorító elemeket vezetett be. Ezek közül témánk szempontjából a legfontosabb, hogy innentől kezdve a nemzetiségek csak irodalmi és közművelődési egyleteket szervezhettek, politikait nem.12 Látható tehát, hogy bár a mindenkori hatalom nem állított leküzdhetetlen akadályokat az egyesületalapítás elé, azt a lehetőséget azonban biztosította a maga számára, hogy bizonyos szinten ellenőrizhesse ezeket a társaságokat (kiemelt figyelmet fordítva a politikai, munkás- és nemzetiségi egyletekre), illetve beavatkozhasson, ha úgy ítéli meg, hogy tevékenységük veszélyes lehet a fennálló törvényes rendre.13 Politikai környezet A jogszabályi keretek mellett érdemes röviden szólni arról is, hogy milyen körülmények befolyásolták a nemzetiségi egyesületek működését, milyen politikai környezetben fejthették ki tevékenységüket. 10 PML IV. 366. 1288/1873. 4. f. 11 „az egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete alatt társulatokba, vagy egyletekbe összeállhatnak, és összeállván szabályokat alkothatnak, az államkormány által helybenhagyott szabályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyűjthetnek, és azt, ugyan az államkormány felügyelete alatt nemzetiségi törvényes igényeiknek is megfelelően kezelhetik [...] az egyletek nyelvét az alapítók határozzák meg. ” 1868. évi XL1V. te. 26. §. lJ Bősze, 17-20. o. 13 Pajkossy, 9. o. 88
