Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
1. Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye archontológiája (1715–1750)
perceptor a házipénztár kezelését is átvette a jegyzőtől.127 Megválasztásának feltétele azonban nem csak a szükséges szakértelem megléte volt, mivel munkájáért anyagi felelősséggel is tartozott. Pest-Pilis-Solt megyének is számos nehézsége adódott a perceptorok elmaradásainak behajtása miatt,128 az 1723. évi 63. te. pedig a hasonló esetekre nézve meghagyta, hogy az elmaradásokat az örökösökön ne lehessen behajtani.129 A Helytartótanács 1733. december 1-jén kelt leirata elrendelte, hogy a perceptor - amennyiben az lehetséges - olyan birtokos nemes legyen, aki állása elfoglalásakor megfelelő biztosítékot tud adni.130 Ez az eljárás a gyakorlatban már 1724- ben megjelent, amikor a megüresedett tisztségre a bécsi érsek (volt váci püspök) Metekovics Györgyöt ajánlotta, aki maga és támogatói révén 10 000 forintos kauciót helyezett kilátásba.131 Legközelebb 1742-ben, Tomcsányi János megválasztásakor ajánlott fel a váci püspök 5000 forint biztosítékot.132 A következő tisztújításkor viszont annak törlését kérte, arra hivatkozva, hogy az új perceptor megbízhatónak bizonyult és a továbbiakban a felelősségvállalás nem indokolt.133 Az éves perceptori számadásokat, ahogy azt már említettük, külön bizottság hagyta jóvá, emellett azt a Helytartótanácsnak is meg kellett küldeniük, amely véleményezte és megfogalmazta esetleges kifogásait is.134 Állandó helyettes adószedő kinevezésére nem került sor a korban. 1733-ban Zlinszky János perceptor levélben kérte a megyét, hogy segéd (coadjutor) kinevezésével segítsék a munkáját, vagy legalább állandó írnoka fizetését emeljék meg fáradságos munkája honorálásaként. Végül ez utóbbi kérését teljesítették.135 A fizetési jegyzékekben a perceptor és segítője fizetése általában egyként is szerepel, mint a „percep- toratus” javadalmazása. 1740-ben Dobossy Ferenc esküdtet bízták meg a hátralékok, pontosabban a taxák beszedésével.136 Eves fizetést állapítottak meg számára, ami azt PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE ARCHONTOLÓGIÁJA (1715-1750) _____________ 1 27 Ember, 537. o. Ezt igazolja a megye 1715. évi 2. statútuma is. PML IV. 1-a. XI. kötet, 12. o. 128 Imre János és Bánovszky Ferenc esetében is. 129 1 72 3. évi 63. te. „Az uradalmak pénztárnokairól s azok hátralékainak az urak részéről való pótlásáról és eziránt az 1647. évi 37-ik törvényezikk megújításáról. ’’ CJH. lj0 „ ... itt a modo imposterum in quantum fieri potest possessionatos in perceptorem suum eligere, ac antequam [...] ojficium [...] in se asummerent, [...] per eos fidejussionem vei aliam sujficientem securitatem pro rationepossibilitatis sibi praestari facéré ", PML IV. 1 -a. XVI. kötet, 211.0. 131 A kaucióból 2000 forintot Mágocsy Mihály akkori szolgabíró, későbbi alispán, 3000-et pedig maga Metekovics vállalt magára. PML IV. 1-a. XII. kötet, 925-927. o. A letét nagyságára nézve összehasonlításként meg kell jegyeznünk, hogy az 1724-1725-ös elszámolási évben a megyei házipénztár bevételei épp 10 998, kiadásai pedig 12 311 forintra rúgtak. PML IV. 23-b/l. 1724/25. 132 PML IV. 1-a. XX. kötet, 11-18. o. 133 PML IV. 1-a. XX. kötet, 666. o. 134 1727-ben a napidíjak túlzott összegét, a közgyűlések alkalmával tartott „vendéglátás” (prandium) költségeit, valamint a részben megvesztegetésre, részben külön jutalmazásra fordított ún. diszkréciók kifizetését kifogásolták. Mindezek a kor természetes jelenségeinek számítottak. PML IV. 1-a. XIII. kötet, 571-576. o. 135 PML IV. 1-a. XVI. kötet, 173-175. o. 136 A határozat szerint míg a főadószedő (generalis perceptor) a hadi- és háziadó (contributio militaris et domestica), addig helyettese (particularis perceptor) a taksás nemesek adójának beszedéséről gondoskodott. PML IV. 1-a. XIX. kötet, 198. o. 26
