Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
9. Halász Csilla: Ismeretterjesztő előadások, előadás-sorozatok a Rákosi-korszakban
HALASZ CSILLA A kiadott vezérfonalakat mindig figyelembe kellett venni, de javasolták az előadóknak, hogy az előadást helyi adatokkal, példákkal egészítsék ki. így ha arról beszéltek, hogy az országban hányán léptek be a tszcs-be, akkor a helyi belépők számát is ajánlott volt megemlíteni.36 Az 1952 előtti előadásoknál ezek az úgynevezett vezérfonalak csak az előadások konkrét szövegét jelentették, amit legtöbbször szó szerint felmondtak vagy felolvastak az előadók. Utána már inkább előadásvázlatot adtak ki módszertani útmutatóval, és az anyaggal kapcsolatos szemelvényeket, bibliográfiát, valamint műsoranyagot is ajánlottak hozzá. Ez utóbbi kettő általában a két legfontosabb művelődési sajtóorgánumban, a Népművelési Híradó és a Művelt Nép számaiban is megjelent. Az 1952-1953. oktatási időszakban a kötelező öt előadáson kívül (lásd 165. oldal) a falvakban a következő témákat kellett előadniuk: Jövedelemelosztás termelőszövetkezeteinkben., Micsurini módszerek a magyar mezőgazdaságban, A tudomány és a vallás a csodákról,37 A kötelező témák csak részben fedték le az SZFTE előadásainak anyagát, a többi előadást a kiadott ajánlásokból kellett megrendezniük a szervezőknek. Előadók A művelődés irányítói az előadások tartalma mellett az előadók személyét is teljesen ellenőrzésük alá akarták vonni. 1950-1951-ben az SZFTE előadóinak névsorát a helyi pártszerveknek kellett összeállítaniuk a falusi népművelési ügyvezető bevonásával, majd az így kialakított névsort a járási és a megyei pártbizottsághoz küldték jóváhagyásra. (1952-től már csak a járási népművelési tanács jóváhagyására volt szükség.)38 * A pártszervek viszont csak politikailag megbízható embert tettek meg előadónak, kiszűrve a korábbi „renitens” elemeket. Az NM megalakulása előtt a falusi népművelési apparátus kizárólag pedagógusokból állt. 1948-1949 folyamán az ügyvezetők kétharmadát lecserélték; ekkor a „narodnyikok” és a „klerikálisok” jelentős részét eltávolították e területről. Ennek ellenére a későbbiekben is gyakori panasz volt, hogy a pedagógusok nem végzik elég lelkesen az ismeretterjesztő munkát. Az Agitációs és Propaganda Osztály egyik jelentése szerint néhány helyen előfordult, hogy a pedagógusok megtartották a kiadott füzetek alapján az előadást, de utána kijelentették, hogy „nem értenek azzal egyet, amit előadtak, de hát saját véleményüket nem mondhatták el".y> Gyakori jelenség volt, hogy a pedagógusok külön kérték a helyi előadásszervezőket, hogy A Vatikán az amerikai imperializmus szolgálatában című kötelező előadást inkább a szomszéd községben tarthassák meg, csak ne kelljen a sajátjukban. Nem szívesen vállalták ezt az előadást az előadók Pest megyében sem. Volt, ahol „nem megfelelő” embernek adták ki az előadás megtartását, így például Érden és Diósdon. 36 Népművelési Híradó, 1951/11. szám, 12. o. 37 MOL XIX. l-3-a. 8792-ált.-8-3/1952. 38 MOL XIX. I-3-a. 8792-ált.-8-3/l952. 19 MOL M-KS 276. f. 55. cs. 138. ő. e. 1950. szeptember 18. www.digitarchiv.hu [2009. június 22.] 169
