Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)

9. Halász Csilla: Ismeretterjesztő előadások, előadás-sorozatok a Rákosi-korszakban

Itt az előadó szinte csak vallási kérdésekkel foglalkozott, így a következő alkalomra el sem mentek az emberek. A megyei jelentés szerint Sződön az asszonyok elégedetlen­kedtek a hallottak miatt, és összesúgtak a rendezvény után: „ Vallás ellen vannak, mert még a halottak napját sem hagyják megünnepelni. ” De voltak , jól sikerült” előadások is: Domony községben az egyik hozzászóló azt mondta, hogy nem sokat járt templom­ba, de ezután még annyit sem fog, „mert látja, hogy milyenek a papok”.40 Az 1950-1951. évi oktatási évad SZFTE-uö\ készült jelentésben már külön kiemelték, hogy pedagógusok helyett inkább szakelőadókat alkalmaztak: a szakelő­adók itt elsősorban pártfunkcionáriusokat, vb-tagokat jelentettek.41 Az egyházellenes előadásokat is jellemzően inkább a párt- és állami funkcionáriusok tartották. A következő évadban az előadókat már jóval gondosabban igyekeztek kivá­lasztani. A politikai előadásokat tanácsfunkcionáriusok, az egészségügyieket orvosok, a mezőgazdaságiakat agronómusok tartották, és csak a többit pedagógusok.42 A jónak ítélt előadónak három általános követelménynek kellett megfelelnie: kellő politikai felkészültség, a szakterületen való tájékozottság és jó előadói készség. Hogy még hatékonyabb legyen a tevékenységük, az előadókat csoportokba szervez­ték. Az így létrejött előadói csoportok tagjait állandó továbbképzésben részesítették. Az előadói csoport a kultúrotthon vezetőségének közvetlen irányítása alá tartozott, a vezetőség feladata volt továbbképzésük megszervezése is, s e célból szakkönyveket és folyóiratokat biztosítottak számukra. Az előadások színvonalának emelése érdekében 1951-ben - szovjet mintára - elkezdték megszervezni az előadói munkaközösségeket is. Ezeknek a munkaközösségek­nek módszertani útmutatót adtak ki, és konzultációkat szerveztek számukra. Körülbelül 700-1000 ilyen munkaközösség működött az országban, és a beszámolók szerint eredmé­nyes munkájuknak köszönhetően emelkedett az előadások színvonala is. ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK, ELŐADÁS-SOROZATOK...____________________ Hallgatóság Az ’50-es évek elején az SZFTE-ről készült jelentésekben külön foglalkoztak a hallgató­ság nem, kor és foglalkozás szerinti megoszlásának bemutatásával. Az összesített jelentés adatai szerint az 1950-1951. évi előadás-sorozatban a résztvevők körülbelül 25%-át „kö­zépparasztok ”, 40-50%-át egyénileg gazdálkodó „kisparasztok” és 20%-át a „szocialista szektorok dolgozói” tették ki.43 Ennek a felmérése rendkívül fontos volt, hiszen megmutat­ta, hogy a hallgatóság többségét azok a dolgozók tették ki, akiket meg kellett még győzni a tsz-be való belépés szükségszerűségéről. Tehát akkor volt e tekintetben sikeres az elő­adás-sorozat, ha minél több „egyénileg dolgozó mezőgazdasági munkás” jelent meg az okításon. Emellett a nők megfelelő számú részvételi arányára is ügyeltek, mivel ez is 4UPML XXIII. 18. 13-2-5/1953. 41 MOL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. A Szabad Föld Téli Esték 1950/51. évi előadásainak érté­kelése. (1951) 42 MOL XIX. I-3-n. 1951. december 18-ai jegyzőkönyv. Jelentés az őszi tömegoktatás indulásáról. 43 MÓL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. A Szabad Föld Téli Esték 1950/51. évi előadásainak érté­kelése. (1951) 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom