Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
8. Györgyi Csaba: Az 1954-es Mária-év a Pest megyei egyházügyi előadó jelentéseiben
//Z 1954-ES MÁRIA-ÉV A PEST MEGYEI EGYHÁZÜGYI ELŐADÓ... A katolikus egyház vonatkozásában gyakorlatilag bő egy hónapon belül, 1951 júniusára már az összes egyházmegyei hatósághoz, illetve a püspöki irodákba miniszteri biztosokat neveztek ki. Őket nevezték ironikusan „bajszos püspököknek”. A katolikus püspökök független irányító szerepe ezzel gyakorlatilag teljesen megszűnt.'0 Ugyanebben a hónapban, az egyház térdre kényszerítésének nyomatékaként a Mindszenty-perhez hasonló törvénytelen keretek között véghezvitt koncepciós perben tizenöt éves börtönbüntetésre ítélték Grősz József kalocsai érseket, a magyar katolikus püspöki kar elnökét. Mészáros István joggal teszi fel a sokunkban felmerülő kérdést: „ Vajon miért volt szüksége Rákosiéknak erre az újabb egyházi bűnperre, hiszen ekkor már az egész magyar katolikus egyházat kezükben tartották? Azért, hogy a hazai közvélemény és a külföld előtt is bizonyítsák: a magyar katolikus egyház [...] a szocializmust építő magyar kormányzat, s annak irányítója, a kommunisták pártja mellett áll. 1 A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Titkárságának egyik jegyzőkönyve jól érzékelteti a Grősz-per hátterében álló, markánsan egyházellenes paradigmát: „A Grősz- per minden eddiginél élesebben leplezte le a klérust, mint az amerikai imperializmus háborúra spekuláló legveszélyesebb ügynökeit hazánkban; minden eddiginél világosabban megmutatta a tömegek előtt a katolikus reakciónak a földesúri és tőkés uralmat visszaállítani akaró ellenforradalmi törekvését; lehetőséget adott a hívők vallásosságával űzött visszaélés leleplezésére és feltárta a papok és szerzetesek erkölcsi züllöttségét [...] Egész propagandánkban fokozni kell a külföldi klerikális reakció, elsősorban a Vatikán leleplezését, kimutatva imperialista kapcsolatait és háborús törekvéseit, erről az oldalról is fokozva a püspöki kar izolálását. ”12 Elmondható tehát, hogy 1951 nyarára a Magyar Katolikus Egyházat történetének talán egyik legsúlyosabb válságába jutatta a pártállam gépezete és propagandája: az egyház vezetése, különösen a püspöki kar a támadások következtében megrendült, az egyház mozgástere (hitélet, anyagi háttér, iskolák, egyesületek stb.) jelentősen leszűkült,13 s a templomok falai közé szorult vissza. Emellett a papság egy része is börtönbe került.14 A helyzetet tovább súlyosbította a papképzés erőteljes visszaszorítása, amely elsősorban a pécsi, kalocsai, szombathelyi, veszprémi, székesfehérvári, váci és hejcei papi szeminárium bezárásában nyilvánult meg.15 A miniszteri biztosokkal párhuzamosan, az egyházakat ellenőrző állami hivatalnokok egy másik típusaként, a megyei tanácsokhoz egyházügyi főelőadókat delegáltak. Ezzel a tisztséggel a későbbiekben egyházügyi tanácsosként, majd 1974-től egyházügyi titkárként találkozhatunk. A hivatalhoz rendelt adminisztratív feladatokat a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak (vb) titkárságai látták el.16 10 11 12 13 14 15 16 10 Mészáros, 50. o. 11 Mészáros, 50. o. 12 MÓL 276. f. 54. cs. 155. ő. e. MDP Titkárság ülésének jegyzőkönyve. 1951. augusztus 8. közli: Szabó, 60-63. o. 13 Soós, 6. o. 14 Szabó, 65. o. 15 Szabó, 66. o. 16 Zábori, 103. o. 148
