Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
8. Györgyi Csaba: Az 1954-es Mária-év a Pest megyei egyházügyi előadó jelentéseiben
Györgyi Csaba Az 1954-es Mária-év a Pest megyei egyházügyi előadó jelentéseiben1 2 Az Állami Egyházügyi Hivatal és a megyei egyházügyi előadók Tanulmányomban egy egyházi eseménysorozat, az 1954-es Mária-év korabeli pártállami fogadtatását szeretném felvázolni a Pest megyei egyházügyi előadó jelentései alapján. Az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH), illetve az egyházügyi előadó hatáskörének, valamint a szóban forgó időszaknak a rövid ismertetése után az egyes jelentéseket részben kronologikusan, részben pedig, ahol szükségesnek látszik, illetve ahol lehetséges, tematikusán tárom fel. Az 1951. évi I. törvény értelmében „az állam és a vallásfelekezetek közötti ügyek intézésére [...] Állami Egyházügyi Hivatalt kell felállítani’’} A törvény után következő végrehajtási rendelet az egyes vallásfelekezetekkel kötött megállapodások végrehajtásán, állami támogatáson, egyházi iskolák fenntartásán, hitoktatáson, vagyonjogi és jogszabályi ügyeken túl a lelkiismereti szabadsággal és a vallás szabad gyakorlásának biztosításával összefüggő kérdések intézésében, továbbá az egyházi funkciók zavartalan menetének biztosításában határozta meg az új intézmény feladatköreit.3 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vallási ügyköre a hivatal felállításával egyidejűleg megszűnt, ezért az elnevezéséből törölték a vallás kifejezést.4 A kihirdetett törvény és a politikai akaratot hűségesen követő, a háttérben kibontakozó marxista jogalkalmazás között természetesen ebben az esetben is nagy volt a szakadék.5 Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szavait idézve: „ezzel a rendelettel az egyház az állam gyámsága alá került. ”6 Az Állami Egyházügyi Hivatal létrehozása után nem sokkal a megyékben, illetve az egyházmegyei központokban elkezdődött az egyházi szakigazgatási szervezet,7 s egyúttal az egyházak és az állam egy olyan közjogi kapcsolati modelljének a kiépítése, amely „egyértelműen diktatórikus alapokon állt”, s 1989-ig változatlan formában működött.8 A korszakra vonatkozóan ez a közjogi modell feltárja a hatalom lényegi folyamatosságát és alapszerkezetét, annál is inkább, mivel az ÁEH a pártállam hűséges védőbástyájává vált ebben az időszakban.9 1 A lektorálásért, illetve szakmai tanácsokért köszönet illeti Mózessy Gergelyt, Czetz Balázst és Soós Viktor Attilát. 2 1951. évi I. tv. az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról. Magyar Közlöny, 77. szám, 1951. május 19. 3 110/1951. MT sz. rendelet az 1951. évi 1. tv. végrehajtásáról. Magyar Közlöny, 77. szám, 1951. május 19. 4 Szabó, 56. o. 5 Köbel, 16. o. 6 Shvoy, 111. o. 7 Zábori, 103. o. 8 Köbel, 12. o. 9 Köbel, 13. o. 147
