Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
6. Rőczei Lívia: „Lelkesülve látjuk a régi ősi harcképesség újra való feltámadását” – első világháborús propaganda a Pest megyei sajtóban
ROCZEI LÍVIA A háborús okok és célok hirdetése A háború támogatásának biztosítása érdekében egyértelműen szükséges volt kommunikálni és tudatosítani, hogy annak oka és célja elfogadható és igazságos, a fegyveres küzdelmen kívül pedig nincs más lehetőség. Kérdés tehát, milyen nézetek fogalmazódtak meg az újságokban a háború indítékairól, illetve a fegyveres harccal elérni kívántakról. A propaganda által hangoztatott háborús okok és célok közül elsődleges a nemzeti sérelem, azaz a királygyilkosság megtorlása volt. ,,E háborúban nemzeti becsületünk forog kockán s így egy jó magyar embernek sem lehet közömbös annak kimenetele” f’ „...a magyar nemzet becsületéért, gyalázatának lemosásáért, túlbizakodott, hitvány ellenségének megfékezéséért, felkent királyáért és a megzavart erkölcsi világrend helyreállításáért viseljük ezt a háborút hirdették. Ám nemcsak az elvi jelentőség hangoztatásával igyekeztek népszerűsíteni a háborút, hanem racionális, gazdasági érvekkel is megindokolták a hadüzenet szükségességét. Eszerint a régóta fennálló folyamatos harci készültség, a horribilis hadügyi kiadások miatt hanyatlik a gazdaság, és, bár lehet, hogy a leszámolás fájdalmas és költséges lesz, de utána „áldásos, fejlődést hozó béke”>] következik, és a győzelem gazdasági fellendülést fog hozni.49 50 51 52 Területi gyarapodásról, mint célkitűzésről nem olvashatunk, sőt, egy helyen így írnak: „Nekünk semmi szükségünk sincs a szerbekkel lakott új területekre. Hódító ábrándjaink nincsenek, rendet akarunk csinálni... ”53 A háború alátámasztásában nagy szerepet töltött be az is, hogy hangsúlyozták, a vezetők, vagyis Ferenc József átgondoltan döntött mellette. Ezért többször taglalták az uralkodó békeszerető természetét, és azt, hogy csak az erős érvek hatására választotta a harc útját. ,, A béke apostola a háború lángtengerében, egy életen keresztül szenvedett megpróbáltatásokban megedzett férfiúi vasakarattal, sziklaszilárd elhatározással” döntött a háború mellett.54 ,,A monarchia élén azokkal az emberekkel, akik vezetik, legfőképpen pedig ősz uralkodónkkal, a legdicsőbb, legtiszteletreméltóbb, legnagyobb európai fejedelemmel, tudta mit cselekszik. Az az uralkodó, aki 65 éves uralkodása alatt törhetetlenül és következetesen ragaszkodott a békéhez, bizonyosan nem választhatott más utat, mint azt, amire rálépett. ”55 Az állítások nem maradtak ezen szükebb körön belül, miszerint a háború elengedhetetlen a magyarság becsülete, illetve gazdasága szempontjából, az összecsapás jelentősége kitágult, előremutató, magasztos színezetet kapott. Ebben a kontextusban a magyarság feladata fennkölt eszmék és értékek képviselete. Hiszen, ahogyan azt hirdették, egy ilyen szörnyű bűntettet csak egy barbár, műveletlen, aljas nemzet követhet el, ebből pedig a cikkek szerint az következett, hogy hazánk az ellenkező oldalon, a kultúra oldalán áll, azaz a magyarok által viselt háború egyet jelent a kultúra védelmével, illetve 49 Gödöllő és Vidéke, 1914. augusztus 2. 50 Rákos Vidéke, 1914. augusztus 2. 51 VÁczi Hírlap, 1914. július 29. 52 Czegléd, 1914. szeptember 6. 53 VÁczi Közlöny, 1914. július 30. 54 Kiskörös És Járása, 1914. augusztus 23. 55 Gödöllő és Vidéke, 1914. augusztus 2.
