Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
korábbi vagyonadó, illetve a hatályos törvényeknek megfelelő adókivetés helyett egy földadóhoz közelítő rendszert honosítottak meg.11' Győr megyében a porlális adót - feltehetően más egyebek mellett - a szőlő minőség szerinti besorolása alapján vetették ki 1688-ban, az adóalapot tehát itt is a törvényekben foglaltaknál szélesebben határozták meg.111 112 E két példa mutatja, hogy a törvényhatóságok új utakat kerestek, és készültek elszakadni a hagyományos nádori portán alapuló adórendszertől, de ezen intézkedések még nem mutatják meg a fejlődés pontos irányát. A jövedelem alapú adókivetés egyik korai példája a Nógrád megyében 1690-ben alkalmazott rendszer volt. A dica szó új értelmezést nyert. A középkorban és a koraújkor századaiban ez a szakkifejezés adóegységet jelentett. A szó ezen értelme megmaradt, de tartalma megváltozott. A korábbi törvények szerint a jobbágyházakat vagy jobbágyi igákat értették e fogalom alatt, ezúttal azonban más a helyzet; a jobbágyok, családtagjaik, meghatározott számú igás- és haszonállataik, a búza és más növények termése mind bizonyos kvóta szerinti adóegységet képezett, amelyek kialakításakor hozzávetőleg 25 különböző, személyekre, terményekre vagy vagyonra vonatkozó rovatban felsorolt jövedelemforrást és vagyontárgyat vettek figyelembe.11' A következő néhány évben számos más törvényhatóság vezetett be hasonló rendszert. Abaúj megye 1693-ban a különböző állatállomány és termés alapján a havonta fizetendő adó összegét határozta meg.114 Heves megyében 1692-ben írták össze a gazdák ingó vagyonát (állatállomány, termés), és ez alapján vetették ki az közterheket, a dicarendszer bevezetése pedig 1694-re tehető."5 Ezt követően az adatfelvételek folyamatos ismétlése vált szükségessé az arányos kivetés biztosítása érdekében. Az erre vonatkozó utasításokat a közgyűlés kiadta, mert egy 1698. évi statútum a dicális adóösszeírás szabályait pontosította.116 Fejér megye 1693-ban és a következő esztendőben határozatot hozott arról, hogy a falusiak ökreik és teheneik számát, valamint vetéseik nagyságát, ingó és ingatlan vagyonukat eskü alatt vallják be a szolgabíráknak.117 A határozat nem nevezi meg az összeírás célját, de az nyilvánvalóan az adózással lehetett kapcsolatban. Fejér megye példája mutatja, hogy az adórendszer átalakulása során felvetődött a portidis alapra való visszatérés. 1695 szeptemberében ugyanis a porta jelentését határozták ADALÉKOK A MEGYEI ADÓALAP-MEGHA TÁROZÁS...________________________ 111 A 17 18. század fordulóján a különböző űrmértékűk szolgáltak a terület mértékéül. A termőtalajba elvetett gabona mennyisége teiiiletet is jelölt. E mértékek azonban nem voltak egységesek, minthogy a löld minőségétől lüggöen az elvethető mag mennyisége változott. 112 Coipus statutorum V/l. Győr megye. 1688. 211.0. 111 Corpus statutorum IV 1. Nógrád megye. 1690. 518 519. o. 114 Corpus statutorum 11/1. Abaúj megye. 1693. 322. o. Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703. In: K. Balog János (szerk.): Tanulmányok Tolna megye történetéből V. Tolna Megyei Tanács Levéltára, Szekszárd. 1974. 84. o. M<’ Corpus statutorum ll/l. Heves és Külső-Szolnok megye. 1698. II. 338. o. 117 Arany Magyar Klauszné, 22. regeszta. és 131. regeszta. 28
