Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)

4. Gaáné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez

ADALÉKOK PEST MEGYE 1915 1919 KÖZÖTT! JÁRVÁNYAINAK...

megtett, illetve a foganatosítandó óvintézkedéseket, valamint hogy ebben kik és milyen szerepet töltenek be. A három legfontosabb betegségtípust (a hólyagos himlőt, a kolerát és a kiütéses hagymázt), akkor is megemlítik, ha nem volt éppen az adott hónapban.26 A jelentés befejező szakasza az értékelés, ami ismét egy sablonszöveg: „A többi fertőző betegségek csak szórvtinyosan léptek fel, miért is a vármegye közegészségügyi állapota f.

év havában/....negyedében kedvezőnek mondható." A .Kedvező" szó helyett csupán

négy esetben olvashatjuk az „elég kedvező" megállapítást.27

Pest vármegye területén a közegészségügyi jelentések alapján a következő megállapításokat lehet tenni. Az 1915 júniusától 1919 decemberéig terjedő időszakban öt említésre méltó betegség lépett fel: a kolera, a kiütéses hagymáz, a hólyagos himlő, a vérhas és a spanyolnátha.2S A megye területén előforduló fertőző betegségek mindegyike járványszerüen29 is fellépett a vizsgált időszakban.

Az adott időszakban a legtöbb áldozatot a hólyagos himlő szedte. Ez a betegség volt az, amely a vizsgált időszakban szinte szünet nélkül jelen volt. 0 Kiütéses hagymáz 1916 nyarán, 1917 tavaszán és nyarán teijedt el, majd 1919 első felében lépett fel ismét járványosán. Kolera megbetegedést 1915-ben és 1916-ban diagnosztizáltak, jelentősége az előző járványokéhoz nem mérhető. A vérhasjárvány 1917 nyarán tetőzött, ismételten 1919 szeptemberében ütötte fel a fejét, de csak szórványosan fordult elő a megyében.

A spanyolnátháról, vagy ahogy még a források nevezik: influenzáról, először 1918 szeptemberében olvashatunk a közegészségügyi jelentésekben. A járvány 1918 szeptembere és decembere között volt jelen a megye területén.

A tiszti főorvos jelentései alapján tehát a megye közegészségügyi állapota kedvező volt a vizsgált időszak egészében. Járványok, illetve megbetegedések ugyanakkor többször is sújtották Pest megye lakosságát. A vármegye közegészségügyi helyzete megfelelő 1919 novemberében és decemberében volt, amikor a jelentés szerint egyetlen megbetegedés sem történt. A háború esztendőiben ez utóbbi természetesen elképzelhetetlen volt.

Járványok és megbetegedések esetében is a következő óvintézkedések történtek: a beteg elkülönítése, ápolás alá helyezése, rokonok, családtagok, a vele érintkezettek elkülönítése és megfigyelés alá helyezése, amennyiben szükséges orvos, járványorvos kiküldése,31 kényszeroltás elrendelése, a lakás vagy tartózkodá- * 2

íl Természetesen nagy járványok után, mint amilyen az 1917. évi vérhasjárvány volt, illetve az 1918. évi spanyolnátha, ezek a betegségek is bekerülnek a felsorolásba.

J 1917 IV. negyedében, illetve 1917 augusztusában és szeptemberében, valamint 1919 februárjában.

2* Más betegségek is előfordulhattak nyilvánvalóan, ezek azonban a tiszti főorvos jelentéseiben nem szerepelnek azok csekély előfordulása miatt, vagy más, egyelőre ismeretlen okból kifolyólag. n> ...4: orvostudomány járványnak (epidémiának) azt a folyamatot tekinti, mikor egy bizonyos fertőző betegség előfordulási eseteinek száma egv meghatározott földrajzi területen az átlagos megbetegedési számot jelentékenyen meghaladja, vagy az adott területen (város, község) egv fertőző betegség hirtelen nagyszámú megbetegedést okoz. " Kapronczay, 151. o.

Az 1916. augusztusi, 1919. szeptemberi, novemberi és decemberi közegészségügyi jelentésben olvasható csupán, hogy újabb megbetegedés nem történt ezekben a hónapokban.

11 Az orvoshiány problematikája többször is felvetődik a közegészségügyi jelentésekben. Az első világháború idején az orvosi ellátás nehézségekkel küzdött: 1915-ben az 1334 körorvosi állásból 502 volt betöltetlen, a kórházi ágyak 60-80%-át katonai célokra használták fel. Hahn Géza: A magyar egészségügy története. Medicina Kiadó, Budapest, 1960. 79. o.