Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)

4. Gaáné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez

ADALÉKOK PEST MEGYE 1915 1919 KÖZÖTT! JÁRVÁNYAINAK... megtett, illetve a foganatosítandó óvintézkedéseket, valamint hogy ebben kik és milyen szerepet töltenek be. A három legfontosabb betegségtípust (a hólyagos himlőt, a kolerát és a kiütéses hagymázt), akkor is megemlítik, ha nem volt éppen az adott hónapban.26 A jelentés befejező szakasza az értékelés, ami ismét egy sablonszöveg: „A többi fertőző betegségek csak szórvtinyosan léptek fel, miért is a vármegye közegészségügyi állapota f. év havában/....negyedében kedvezőnek mondható." A .Kedvező" szó helyett csupán négy esetben olvashatjuk az „elég kedvező" megállapítást.27 Pest vármegye területén a közegészségügyi jelentések alapján a következő megállapításokat lehet tenni. Az 1915 júniusától 1919 decemberéig terjedő időszak­ban öt említésre méltó betegség lépett fel: a kolera, a kiütéses hagymáz, a hólyagos himlő, a vérhas és a spanyolnátha.2S A megye területén előforduló fertőző betegségek mindegyike járványszerüen29 is fellépett a vizsgált időszakban. Az adott időszakban a legtöbb áldozatot a hólyagos himlő szedte. Ez a betegség volt az, amely a vizsgált időszakban szinte szünet nélkül jelen volt. 0 Kiütéses hagymáz 1916 nyarán, 1917 tavaszán és nyarán teijedt el, majd 1919 első felében lépett fel ismét járványosán. Kolera megbetegedést 1915-ben és 1916-ban diagnosztizáltak, jelentősége az előző járványokéhoz nem mérhető. A vérhasjárvány 1917 nyarán tetőzött, ismételten 1919 szeptemberében ütötte fel a fejét, de csak szórványosan fordult elő a megyében. A spanyolnátháról, vagy ahogy még a források nevezik: influenzáról, először 1918 szeptemberében olvashatunk a közegészségügyi jelentésekben. A járvány 1918 szeptembere és decembere között volt jelen a megye területén. A tiszti főorvos jelentései alapján tehát a megye közegészségügyi állapota kedvező volt a vizsgált időszak egészében. Járványok, illetve megbetegedések ugyan­akkor többször is sújtották Pest megye lakosságát. A vármegye közegészségügyi helyzete megfelelő 1919 novemberében és decemberében volt, amikor a jelentés szerint egyetlen megbetegedés sem történt. A háború esztendőiben ez utóbbi termé­szetesen elképzelhetetlen volt. Járványok és megbetegedések esetében is a következő óvintézkedések tör­téntek: a beteg elkülönítése, ápolás alá helyezése, rokonok, családtagok, a vele érintkezettek elkülönítése és megfigyelés alá helyezése, amennyiben szükséges orvos, járványorvos kiküldése,31 kényszeroltás elrendelése, a lakás vagy tartózkodá- * 2 íl Természetesen nagy járványok után, mint amilyen az 1917. évi vérhasjárvány volt, illetve az 1918. évi spanyolnátha, ezek a betegségek is bekerülnek a felsorolásba. J 1917 IV. negyedében, illetve 1917 augusztusában és szeptemberében, valamint 1919 februárjában. 2* Más betegségek is előfordulhattak nyilvánvalóan, ezek azonban a tiszti főorvos jelentéseiben nem szere­pelnek azok csekély előfordulása miatt, vagy más, egyelőre ismeretlen okból kifolyólag. n> ...4: orvostudomány járványnak (epidémiának) azt a folyamatot tekinti, mikor egy bizonyos fertőző beteg­ség előfordulási eseteinek száma egv meghatározott földrajzi területen az átlagos megbetegedési számot jelentékenyen meghaladja, vagy az adott területen (város, község) egv fertőző betegség hirtelen nagyszámú megbetegedést okoz. " Kapronczay, 151. o. Az 1916. augusztusi, 1919. szeptemberi, novemberi és decemberi közegészségügyi jelentésben olvasható csupán, hogy újabb megbetegedés nem történt ezekben a hónapokban. 11 Az orvoshiány problematikája többször is felvetődik a közegészségügyi jelentésekben. Az első világháború idején az orvosi ellátás nehézségekkel küzdött: 1915-ben az 1334 körorvosi állásból 502 volt betöltetlen, a kórházi ágyak 60-80%-át katonai célokra használták fel. Hahn Géza: A magyar egészségügy története. Medi­cina Kiadó, Budapest, 1960. 79. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom