Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)

4. Gaáné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez

si hely, valamint a ruhák fertőtlenítése, járvány esetén a beteg járványkórházba való szállítása, illetve a település lakosságának felhívása, hogy saját érdekükben oltassák be magukat. A kényszeroltást a belügyminiszter engedélye alapján a megye alispánja rendelte el. Orvosnövendékeket is alkalmazhatnak a járványok megfékezéséhez, mint ahogy ezt tették Kispesten 1917. június havában.'

A járványokkal kapcsolatos hatósági eljárás a közegészségügyi jelentések és az 1876. évi XIV. törvénycikk alapján a kővetkezőképpen történt: a községi, illetve a körorvosok járvány esetén értesíteni kötelesek az elsőfokú közegészségügyi hatóságot, azaz a járásokban a szolgabírót, városokban a polgármestert. Az elsőfokú hatóság szakközege a járási (kerületi, illetve városi) orvos, aki közvetlen kapcsolatban áll a községi és a körorvosokkal, sőt maga is elláthatja bizonyos esetben azok feladatait. A járási orvos értesíti a tiszti főorvost, a másodfokú hatóság (alispán) szakközegét, ugyanakkor, ha a szükség kívánja, intézkedik is. A tiszti főorvos személyesen a helyszínen megjelenik, az elrendelendő óv- és gyógyintézkedésekre javaslatot tesz, halasztás veszélyénél pedig saját felelőssége mellett, a fennálló törvények és szabályok szerint intézkedik, s erről egyúttal az alispánt (polgármestert) értesíti. Az alispán a belügyminiszternek jelenti a járvánnyal kapcsolatos eseményeket, miközben intézkedéseket tesz annak mielőbbi megszüntetésére.

A tanulmány következő fejezeteiben a betegségek és a járványok egyenkénti bemutatása a közegészségügyi jelentéseken alapszik. A járvány történeti kutatások forrásainak egyik csoportját ugyanis a helyi közigazgatás működése során keletkezett iratok - jelen esetben ezek Pest megye tiszti főorvosának jelentései - alkotják. ”

Az egyes fejezetek felépítése egységes mintán alapszik: a betegség rövid bemutatása után kronologikus sorrendben ismertetésre kerül azok megjelenése Pest megyében, illetve, hogy a megbetegedések kapcsán kialakult-e járvány. Továbbá hogy ezek a járványok hogyan zajlottak: mettől meddig tartottak, milyen hatósági intézkedések történtek, amennyiben ismert a járvány mérlege (azaz a halottak, és a meggyógyultak száma), valamint annak megállapítása, hogy a megye mely területét érintette. Az egyes fejezetek zárásaként amennyiben lehetőség van rá - a Pest megyei adatok más kutatási eredményekkel való összehasonlítása olvasható.

_____________________________________________________________________GAÁI.NÉ BARCS ESZTER

Hólyagos himlő járványok Pest megyében 1916 1919 között

„Az enyhe lefolyású, jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó lázas megbetegedést - csakúgy, mint az övsömört - a varicella zoster nevű vírus okozza[...] A betegség rendkívül ragályos: cseppfertőzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik. A lappangási idő - körülbelül 14-21 nap után jelentkeznek az első kiütések. A beteg azonban már 1-2 nappal a jellegzetes foltok megjelenése előtt is fertőz. Ha valaki megkapta a betegséget, áltáléiban két hétig nem panaszkodik, amíg a vírusok a szervezetében szaporodnak.

' PML IV. 41 I -d. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vámegye tiszti főorvosának iratai. Vegyes nyilvántartókönyvck és statisztikák. Bizonyítványok és vélemények. (1915 1918)448/1917.

" Faragó Tamás: A járvány és a fonások egy történeti demográfus szemével (adalékok a hagyományos demográfiai rendszer vizsgálatához). In: Levéltári Szemle. 2008/4. szám, 4. o.