Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
4. Gaáné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez
ADALÉKOK PEST MEGYE 1915 1919 KÖZÖTTI JÁRVÁNYAINAK... A közegészségügy rendezéséről szóló törvény két részből áll. Az első rész egészségügyi intézkedésekről szól tizenhat fejezetben. A törvény I. fejezetének 1. i?-a kimondja, hogy „a közegészségiig}’ vezetése az állami igazgatás köréhez tartozik”. A hatóságok rendőri bíráskodását három fokozatban szabályozza a törvény. A közegészségügy felügyeletét a belügyminiszter hatáskörébe utalja. A II. fejezet a közegészség előmozdítására és megőrzésére vonatkozó intézkedéseket tartalmazza: a szükséges hatósági intézkedések felsorolása található itt, melyek a mindennapi élet kedvező egészségügyi feltételeit teremthetik meg: a mocsarak lecsapolásától kezdve az egészségre ártalmas ételek, italok árusításának tilalmáig. A III. fejezet a gyermekek egészségügyi állapotával és az iskolákkal kapcsolatos egészségügyi intézkedéseket taglalja, a szoptatós csecsemőktől egészen a népiskolai tanulókig bezárólag. A IV. fejezet az állami fegyházak és börtönök kapcsán a hatósági felügyeletről és a börtönben a járvány kitörését követő intézkedésekről szól. Az V. fejezet mindenkinek kötelességévé teszi a segítségnyújtást ..rögtöni balesetek", valamint gyanítható tetszhalál esetében, ..ki ehhez tettel vagy tanácscsal járulni képes”? A VI. fejezet az orvosi praxist szabályozza, a törvény 43. §-a kimondja, hogy „Magyarországban oivosi gyakorlatra csak annak van joga. ki az ország területén fennálló tudományos egyetemek által kiállított orvosi oklevéllel van ellátva. Az ország területén eddig gyakorlatra jogosított orvosok azonban szerzett jogaikban továbbra is meghagyatnak ”? A VII. fejezet a szülésznői gyakorlatot ismerteti. A VIII. fejezet rendelkezései a kuruzslás megszüntetését célozzák. A IX. fejezet a kórházak és gyógyintézetek felállítását belügyminiszteri engedélyhez köti, a továbbiakban pedig a köz- és magánkórházak szervezeti és működési feltételeit írja le. Külön fejezet, a X. szól az elmebetegekről és elmegyógyintézetekről. A XI. fejezet a vasúti és hajózási közegészségügyet taglalja. Tanulmányom témáját tekintve a törvény XII., a járványokról és a ragályokról, valamint a XIII., a védhimlöoltásról szóló fejezete emelhető ki. ,^4 járványokról és ragályokról” című rész írja le a hatóságok óv- és gyógyintézkedési kötelezettségeit járványok esetén, a védhimlőoltások fejezet pedig a beoltási kötelezettséget és jogosítványt szabályozza. Járványok felbukkanásakor bejelentésre „nemcsak az elöljáróság, de az orvosok, lelkészek és tanítók, általában pedig mindazok köteleztetnek, kik ily hetegidési esetekről tudomással bírnak”? A gyógyfürdőkkel és ásványvizekkel kapcsolatos szabályozásokat írja le a közegészségügyi törvény XIV. fejezete. A XV. fejezet a halál beálltát követő intézkedéseknek, a temetkezések és a temetők körüli teendőknek a részletes bemutatása. A közegészségügyi törvény első részének utolsó, XVI. fejezete a gyógyszerészettel, gyógyszertárakkal és gyógyszerészekkel kapcsolatos szabályozásokat tartalmazza. A közegészségügyi törvény második, a közegészségügyi szolgálatot szabályozó része, három fejezetre tagolódik: közegészségügyi szolgálat a községeknél, a törvényhatóságoknál és a központ10 leírása. A törvény tartalmazza a község és a tör- * * '' 1876. évi XIV. törvénycikk: A közegészségügy rendezéséről. 7 1876. évi XIV. törvénycikk * 1876. évi XIV. törvénycikk ’’ 1876. évi XIV. törvénycikk 1,1 A központ a belügyminiszter vezetése alatt álló (belügy(minisztérium. 106
