Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
4. Gaáné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez
vényhatóságok kötelezettségeit, valamint hatáskörét. Részletes leírását adja a községi és körorvosok, valamint a községi közegészségügyi bizottság feladatkörének. A törvényhatóságok esetében a szolgabírók közegészségi ügyekben elsőfokú hatóságok, akiknek a teendőit egyébként a törvény szintén tartalmazza. A szolgabírónak, mint elsőfokú hatóságnak szakközege11 a járási orvos. A másodfokú hatóság szakközegének, a tiszti főorvosnak a működési körét a következő fejezetben külön tárgyalom, ugyanis témám fonásaként mint ahogy már a bevezetőben is jeleztem - a tiszti főorvos iratait használtam fel, így részletesebb vizsgálatnak is alávetettem. A központ szerepét a törvény 165. ij-a rendezi: ,,A: összes közegészségi ügyet a beliigyminister vezeti és az ország közegészségi viszonyairól az országg}’ii lésnek évenkint jelentést tesz. ”12 * A központról szóló fejezet írja le az Országos Közegészségi Tanács felállítását, feladatkörét és összetételét, valamint a működését. A törvény és hatásának értékelése kétoldalú: egyfelől a témával foglalkozó szerzők hangsúlyozzák, ,,hog\• ezzel a törvénnyel világviszonylatban is az elsők voltunk, ami iránymutató és a külföld szóiméira is mintáid szolgált"''' ugyanakkor hiányosságait illetően is egyöntetűen állítják, hogy mivel nem valósult meg a központi, szakminisztérium általi irányítás, így a széttagoltság következményeként ahány törvényhatóság, annyiféle végrehajtási forma alakult ki.14 15 16 A törvény világhírét az adta, hogy míg az angol és a svéd egészségügyi törvények higiéniával és járványüggyel foglalkozó rendelkezéseket tartalmaztak csupán, a magyar jogszabály túllépett ezen, és egységbe foglalta az egészségügy legkülönbözőbb ágait is.1' A tiszti főorvos szerepe A tiszti főorvos jogállását az előző fejezetben már ismertetett, a közegészségügy rendezésével kapcsolatos 1876. évi XIV. törvénycikk állapítja meg. 6 Az egészségügy történetének nagy horderejű törvénye pontosan meghatározza a tiszti főorvos felügyeleti hatáskörét és teendőit. A törvénycikk első, egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó része két esetben említi a tiszti főorvost. Egyrészt a törvénycikk 37. íj-a kimondja, hogy az állami fegyházakban kitörő járvány kapcsán a tiszti főorvost, vagy akadályoztatása esetén más törvényhatósági orvost küld ki a közigazgatási bizottság, miután a járványról a börtön igazgatója a bizottságot értesítette.17 Másrészt az 50. íj a szülésznői gyakorlat_____________________________________________________________________GAÁLNÉ BARCS ESZTER 11 A hatóság szakközegén azt a tisztviselőt értették, „akinek szakértelmei a háláséig a felügyeleti-ellenőrző munkában és a hatósági határozatok meghozatalában igénybe vette”. Dr. Balázs Péter: Az orvos és a közhatalom. Lege Artis Medicináé. 2001 6 7. szám. http: www.lam.hu/rolyoiratok/lam/OI06/l3.htm [2008. március 13.] 12 1876. évi XIV. törvénycikk M Honti 14 Csesznokné 15 Kozári Mónika: A dualista rendszeri 1867 1918). Pannoniea Kiadó, Budapest, 2005. 273. o. 16 A tiszti orvosi állást egyébként az 1752. évi kormányzati rendelkezéssel szervezték meg. Dr. Füsti Molnár Sándor: Egészségünk múltja. A hazai egészségkultúra alakulása a XVI XVIII. században. Medicina Kiadó, Budapest, 1981. 148. o. 1 1876. évi XIV. törvénycikk 107
