Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.

MEGKÉSETT RIPORT NAGYBACZ0N1 NAGY VILMOS... Kijelentette, hogy „ miután a németek a lengyeleket három hét alatt győzték le, a franciákkal is kb. ennyi idő alatt végeztek, s miután a jugoszláv hadsereget tizenkét nap alatt megverték, és három hét alatt az egész Balkánt elfoglalták, úgy gondolom, hogy 6 hét alatt a németek Moszkvában lesznek, és teljes egészében leverik Oroszországot!"

7,0 Bartha miniszter és Werth Henrik a vezérkar főnöke azonnali hadba lépést sürgettek, de Horthy még habozott néhány napig, mert vártak a németek felkérésére. Hitlerek akkor még nem igényelték a magyar csapatok kiküldését, és egyszerűen csak tudomásul vették, hogy Magyarország önként csatlakozott a keleti hadjárathoz. Werth azt állította, hogy a Szovjetunió elleni habom Magyarország számára egyfajta „hüségpróba", amelyben bizonyítanunk kell a hűségünket a németek felé. Szerinte a kormány korábban - Jugoszlávia lerohanásakor - is habozott a gyors cselekvés helyett, és ezért nem tudtuk a Bánságot megszerezni.

31 1941 szeptemberére kiderült, hogy az a hat hét hosszabbra nyúlik, és a Werth által korábban beharangozott ígéret, hogy katonáink „aratásra hazatérhetnek", merő álom volt csupán. Ez sokat ártott a vezérkari főnök tekintélyének. Werth Bárdossyval is összetűzésbe került, elsősorban a kormányt lejárató emlékiratai miatt, és katona létére olyan mértékben ártotta magát a politikába, amelyet a vezérkar főnökeként nem engedhetett volna meg magának. A kormányfővel vívott harcban a túlzottan is németbarát Werth alulmaradt, és szeptember 4-én távozott posztjáról. Helyét szeptember 6-án Szombathelyi Ferenc" vette át. Ettől még a katonák kardcsörtetésé nem maradt abba, pedig hadseregünk felszereltsége ezt egyáltalán nem indokolta. Kéri Kálmán szerint a fiatal magyar tisztikarra nagy hatással volt a harmincas években a német fegyverkezés. Ezzel szemben nálunk, miközben „örökké az ezeréves határokról volt szó, egy garas se jutott hadseregfejlesztésre ": A magyar vezetők abban bíztak, hogy majd a németek „oldalvizén" eljutunk Moszkváig. Ugyanabba a hibába estek, mint az olaszok. Mussolini se akart kimaradni a gyors győzelemből, ezért egy gyorsan megszervezett, felkészületlen sereget küldött a keleti frontra. A kezdeti német sikerek őket is elaltatták, és az olasz hadsereg gyakorlatilag elavult fegyverzettel jelent meg a harctéren. Nem volt elég lecke nekik, amit korábbi hadjárataik során - Abesszíniában és Albániában - kaptak, s ez a jól felszerelt szovjet csapatok elleni harcban több tízezer katonájuk életébe került. A németek ugyanolyan hátvédnek használták az olaszokat a Donnál, mint minket, és ugyanúgy a sorsukra hagyták őket, amikor megindult a szovjet támadás. 11 Gosztonyi Péter: Légiveszély. Budapest, 1989. 45. o. " Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Budapest, 2005. 17-18. o. 12 Dombrándy Lóránd: Akiről nem beszélünk: Werth Henrik. In: Hadtörténelmi Közlemények. 2004/3. szám. 1017. o. " Szombathelyi Ferenc vezérezredes (1887-1946) a Honvéd Vezérkar főnöke volt 1941-1944 között. A németek követelésére leváltották, majd a háború után a népbíróság életfogytiglanra ítélte. Utána Ries István igazságügyminiszter közreműködésével - jogtalanul és a nemzetközi gyakorlattal ellentétesen - kiadták Jugoszláviának, ahol kivégezték. A szocializmus bukása után a Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta. M Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén. Budapest, 1982. 25 I. o. 82