Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

BALÁZS GABOR A végrehajtás első lépései: a nemzeti bizottságok és a kormánymegbízottak szerepe a reform előkészítésében és a végrehajtásában A reform végrehajtása már a földigénylö bizottságok működése előtt megkezdődött. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december 2-án megalakult szegedi bizottsága zászlóbontó nagygyűlésén elfogadott programjában célul tőzte ki helyi szerveinek, a nemzeti bizottságoknak a megalakítását. Felállításukról hivatalosan a 14/1945. M.E. sz. rendelet intézkedett. A Szegedi Nemzeti Bizottság után december 5-én a debreceni alakult meg, majd pedig ezt követően a felszabaduló területeken folyamatosan létrehozták valamennyi településen ezeket a szerveket. A nemzeti bizottságok minden szinten a Frontba tömörült demokratikus pártok küldötteiből jöttek létre. Először a községiek, városiak alakultak meg, majd pedig a megyeiek kerültek megszervezésre. A front elvonulása után tehát ezek az új hatalmi szervek láttak neki a legfontosabb teendőknek: megszervezték a halottak eltemetését, a háborús romok eltakarítását, a közélelmezést, újraindították a termelést, a járványok terjedését pedig igyekeztek meggátolni. Ezeknek a bizottságoknak fontos szerepe volt a szovjet hadsereg ellátását biztosító szolgáltatások biztosításában, továbbá a közmunkák megszervezésében is. A nemzeti bizottságok folyamatosan átvették a helyi politika irányítását. Amíg a harcok folytak, a nemzeti bizottság a helyi önkormányzatok testületi szervei helyett a közigazgatást is ellátta. A nemzeti bizottság munkájának legalitását az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. januári rendelete biztosította, amely ezeket a szerveket bízta meg többek között a közigazgatás újjászervezésével is.

14 A nemzeti bizottságok jelentős ellenőrző funkciókat is elláttak. Ez a hatáskörük rövid idő elteltével kiterjedt mindazokra a szervekre, amelyek megalapításába beleszólásuk volt. A nemzeti bizottságok ugyanis tagokat küldtek ki a megyei földbirtokrendező tanácsba (600/1945. M.E sz. rendelet 48. íj), megalakították a községi földigénylö bizottságokat (33 000/1945 F.M. sz. rendelet 4. §), a városi földrendező tanácsokat (75 000/1945. F.M. sz. rendelet 1. §), tagokat küldtek ki a termelési bizottságokba (22 500/1945. F.M. sz. rendelet 6. §), a mezőgazdasági termelési hiteligényeket elbíráló bizottságokba (21 906/1945. F.M. sz. rendelet 2. §), a terménybeszolgáltatás ellenőrzésére, és bekapcsolódtak egyéb, a reformhoz és a mezőgazdasági termeléshez nem kapcsolódó rendkívüli szerv alapításába és munkájába is. A nemzeti bizottságok ellenőrzési jogkörét jogszabályok nem határozták meg, csak azt állapították meg, hogy ezeket politikai szervnek kell tekinteni. Ebből a szerepből fakadt az ellenőrzéshez való joguk is, amivel kezdettől fogva éltek is.

16 A földreform előkészítése tehát már a földigénylö bizottságok megalakulása előtt megkezdődött. Számos példát találunk az országban arra, hogy a nemzeti bizottságok a Magyar Kommunista Párt (MKP) kezdeményezésére, a hivatalos 12 Alföldi Vilma - Berényi Ildikó (szerk.): A Magyar Állam szervei 1944-1950.

1. kötet. Budapest, 1985.515.0. 1,1 Gergely Jenő - Izsák Lajos: A huszadik század története. Budapest, 2000. 226. o. 14 Gergely-Izsák, 231. o.' 15 Csizmadia Andor: A nemzeti bizottságok állami tevékenysége (1944- 1949). Budapest, 1968. 350. o. 16 Csizmadia, 356. o. 143