Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947
A FÖLDIGÉNYLŐ BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE... rendelkezést megelőzve, már a rendelet életbe léptetése előtt megalakították a földigénylő bizottságokat, és megkezdték az előkészületeket a rendelet végrehatására. 17 A Budapesti Nemzeti Bizottság a földművelésügyi miniszter hatáskörében a földigénylés körüli teendőkről intézkedett. Már a 75 000/1945. F.M. sz. rendelet megjelenése előtt hozzájárult ahhoz, hogy a földigénylő bizottságokat Budapesten is megalakítsák. A földigényléssel összefüggésben lévő részletkérdések tisztázása érdekében azt is leszögezte, hogy a Budapest környéki területeket proletárgyermekek, kultúrintézmények, szanatórium, tejkonyha stb. céljaira használják fel. 18 Pest megyében Hajdú, Csongrád és Heves megyéhez hasonlóan többnyire a nemzeti bizottságok hívták össze a földigénylők gyűléseit. I9 A Pest Megyei Nemzeti Bizottság pedig az egyes járásokba földosztás segítésére repülöbizottságokat küldött ki." Sok esetben a helyi nemzeti bizottságok is kezdeményezték a reform munkálatainak beindítását. Alsógödön a nemzeti bizottság jóval a rendelet életbe léptetése előtt, február 14-én elhatározta a földigénylők összeírását, továbbá két, szomszédos pusztának a községhez való csatolását. Kiskunhalas nemzeti bizottsága már a rendelet előtt megalakította a földigénylő bizottságot, és intézkedéseivel a közelgő földreform végrehajtását készítette előr Akadt azonban olyan példa is, amikor a nemzeti bizottság nem csupán beleszólt a munkába, hanem tényleges segítséget is nyújtott. A Pesthidegkúti Nemzeti Bizottság például adminisztrációban jártas tisztviselőt bocsátott rendelkezésre, és a titkárát is beküldte a földigénylö bizottságba." A nemzeti bizottság mellett a kormánybiztosok is jelentős szerepet játszottak a reform előkészítésében. Az MKP központi feladatként kezelte a földreformot. A kérdést leginkább ismerő erőit, a megyei és a járási megbízottakat jelentős számban küldte ki a reform előkészítésére. E teljhatalmú miniszteri megbízottak párt- és ipari munkásokból, illetve Györffy-kollégistákból kerültek ki. Ők elsősorban Budapestről és Debrecenből indultak el az ország különböző részeibe. A Parasztpárt utasította is a hozzá tartozó Györffy-kollégistákat 23 , hogy pontos naplót vezessenek tapasztalataikról, az ellenséges agitációról, hangulatról, és ezeket a naplókat, amint lehet, küldjék be a pártnak. „Azt hiszem ilyet nekünk is ki kellene adni, különben sok minden elkerüli a figyelmünket" - javasolta Rákosi Mátyás Gerö Ernőnek egyik, Debrecenből Budapestre küldött levelében 1945 márciusának végén. 24 17 Szirmai István: Megmozdult a tanyavilág. Közli: Csizmadia, 104. o. n Csizmadia, 133. o. 19 Jenéi Károly: A földigénylö bizottságok (1945 1947) In: Levéltári Közlemények. 1970. 136. o. 20 Pest m. Lt., Megyei NB jegyzökönyve. 1945. április 4. Közli: Jenéi, 153. o. 21 Csizmadia, 283. o. 22 Pest m. Lt., Pesthidegkuti NB iratai. 1945. április 3-ai jegyzőkönyv. Közli: Jenéi, 153. o. ' A Györffy István Kollégium bentlakásos intézmény volt Budapesten. A parasztföiskolások körében vetődött fel egy kollégium létesítésének gondolata a felsőoktatásban tanuló, népi származású hallgatók támogatása érdekében. Az intézmény 1939. szeptember l-jén nyílt meg. A felvételinél nagy súllyal eset latba a paraszti származás, a szociális helyzet és a baloldali gondolkodás. Györffy István néprajzkutató (1884-1939) nevét 1942-ben vette fel a kollégium. Révai Új Lexikona. Szekszárd, 2002. 24 1945. március 27. Debrecen. A földreformmal kapcsolatos népgyűlések szervezéséről. Rákosi Mátyás beszámolója Gerö Ernőnek Budapestre. Horváth Julianna - Szabó Éva - Szűcs László Zalai Katalin (szerk.): Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció. 1944-1948. Budapest, 2004. 30. o. 144
