Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
6. TÓTH JUDIT: A beszolgáltatásban bekövetkező változások hatása Pest megyére 1953–1956
TÓTH JUDIT egyeztetés céljából. Itt a korábban említett 10%-os mérséklésen túl, ha a gazda termésében 25%-ot elérő jégkár keletkezett, további engedményeket kaphatott. 19 Ennek megszervezése és irányítása a községi vb elnökének volt a feladata, melynek során arra is oda kellett figyelni, hogy a hideg beköszöntével meleg helyiséget biztosítsanak a várakozó gazdák számára. A bagiak például sérelmezték, hogy „csak a [vb] elnök szobája van fűtve", míg ők fagyoskodnak. 20 Előírták azt is, hogy a vb és a begyűjtési állandó bizottság tagjai „a beadási kötelezettség egyénenkénti megtárgyalását megelőzően, illetőleg annak során fejtsenek kis széles körű felvilágosító munkát, és biztosítsák, hogy a beadási kötelezettség megállapítása a törvényerejű rendeletben foglalt szabályok maradéktalan betartása mellett mindenkor a termelők meghallgatásával történjék". ' A nem teljesítőkkel szemben természetesen ez a rendelet is szankciók alkalmazását írta elő, ám azok a korábbi gyakorlathoz képest lényegesen méltányosabb bánásmódot biztosítottak. Továbbra is életben maradt, hogy ha egy gazda saját hibájából nem tesz eleget beszolgáltatási kötelezettségének, akkor 10%-kal meg kell emelni a beadandó mennyiséget. A beadási kötelezettség elmulasztása esetén ugyanakkor azt a rendeletet 22 , ami korábban 5, illetve visszaesés esetén akár 10 év börtönbüntetést helyezett kilátásba, csak súlyosabb esetekben 23 lehetett alkalmazni. A 80/1952. M.T. sz. rendeletet, amely a begyűjtés körében elkövetett kihágás esetén hat hónapig terjedő elzárást vagy ötezer forintig terjedő pénzbüntetést szabott ki, hatályon kívül helyezték. Az 1953. évi 27. tvr. előírta, hogy a hátralékos tartozását közadók formájában kell behajtani. Az ennek módját szabályozó rendelet 24 ugyanakkor engedélyezte annak lehetőségét, hogy ha a gazda a hátralék rendezésére alkalmas semmilyen mezőgazdasági termékkel, sem kézpénzzel nem rendelkezik, akkor ingóságai - a közadónak megfelelő értékben - lefoglalhatok. A kulákkérdés A kulákokat érintő rendelkezések gyakori volta miatt jó néhányszor a helyi szervek sem voltak tisztában azzal, hogy ki minősül kuláknak, ezért sokszor „kuláklistára tették, akit éppen jónak láttak [...] így jöttek létre a kisku lakok, az ipari kulákok, az értelmiségi kulákok és így tovább "r 5 A PB 1953. december 30-ai ülésén is elismerték, 19 Pest Megyei Levéltár (PML) XXIII. 727-a. Dány Község Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzökönyvek. (1949-)l 950-1970. 3. kötet. 1953. szeptember 13. 20 PML XXIII. 2. Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága (VB) ülési jegyzökönyvei. 1950-1990. 27. kötet. 1954. január 13. 21 1077/1953. M.T. sz. hat. 22 8800/1946. M.E. sz. r. 21 2/1954. M.T. sz. r. értelmében a 8800/1946 M.E. sz. rendelet alapján csak akkor lehet büntető eljárást indítani, ha valaki ,, beadási kötelességének teljesítését szándékos cselekménnyel oly módon hiúsítja meg, hogy terményét (termékét) fogyasztásra alkalmatlanná teszi, illetőleg megsemmisíti vagy a beadás elől üzletszerűen el von/a. " 24 3/1954. Bgy.M.'sz.r. 25 Nagy: A parasztság helyzetének változása. 244. o. 199
