Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
6. TÓTH JUDIT: A beszolgáltatásban bekövetkező változások hatása Pest megyére 1953–1956
A BESZOLGÁLTATÁSBAN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOK... hogy „a kulák meghatározás gyakori változtatása nem tette lehetővé a középparasztok és a kulákok kellő elhatárolását". Ezért a kulákok korlátozását célzó intézkedéseket „gyakran a középparasztok egy részére is kiterjesztették". Bár a júniusi határozat kimondta, hogy el kell törölni a kuláklistákat, és meg kell szüntetni zaklatásukat, de mindezt „a kulákság korlátozásának és elszigetelésének politikáját" fenntartva kellett megvalósítani. 27 Ezt a bizonytalanságot tovább fokozta a PB határozata alapján 1953. július 11-én Budapesten megtartott pártaktíva értekezlet, ahol Rákosi Mátyás a kulákság elleni harc változatlan időszerűségéről beszélt, mondván: „a kulák kulák marad, listával vagy lista nélkül".' Az 1953. december 30-ai PB határozat végül kulákoknak tekintette azokat, akiknek tulajdonukban vagy bérletükben lévő földterület a 25 kat. (kataszteri) holdat és a 350 aranykorona értéket együttesen meghaladja. A határozat figyelmeztetett arra, hogy a szőlő, a kert és a gyümölcsös esetén nem alkalmazható a felszorzás' . Kuláknak minősült továbbá az is, aki bár a fenti területtel vagy aranykorona értékkel nem rendelkezett, de egy állandó vagy több mezőgazdasági alkalmazottat (bérest, gazdasági cselédet) foglalkoztatott. 30 Az így kuláknak minősített gazdáknak továbbra is fizetniük kellett az 1948-tól meglévő mezőgazdasági fejlesztési járulékot. 31 A Pest Megyei Tanács VB elnökhelyettese az ezt szabályozó határozatot 32 értékelve elmondta, hogy az „nem politikailag tisztázza a kulcik fogalmát, hanem begyűjtés és adó szempontjából": Politikailag ugyanis kuláknak kellett tekinteni minden olyan személyt, aki korábban a kuláklistán szerepelt. A helyi tanácsszervek vb-jeinek a begyűjtési és pénzügyi szervekkel egyetértésben, mindezek figyelembevételével, kellett megállapítani, hogy kik minősültek kuláknak. Pálosi Miklós a Pest Megyei Begyűjtési Hivatal vezetője ezzel kapcsolatosan a következő iránymutatást adta: „Azok a kulákok, akiknek most nincs földjük, vagy alkalmazottat nem tartanak, olyan terhelést kell kivetni rájuk, mint a többi egyéni termelőre. Tehát, akiknek azelőtt 50 holdja is volt, de most csak 3 hold földje van, az a paraszti adót fogja fizetni. De ennek nem szabad megtéveszteni az apparátust. Politikai szempontból ez a határozat más követelményeket kíván. Nem szabad az osztályharcnak elaludni a kulákokkal szemben. Ez a veszély fennáll. " 34 2(1 Az MDP határozatai. 238. o. 27 Az MDP határozatai. 238. o. 28 Balogh Sándor: Politikai reformpróbálkozások és kudarcaik 1953 és 1956 között. In: Társadalmi Szemle. 1989/8-9. szám. 20. o. 2 ' J Ez azt jelentette, hogy a kertet, a gyümölcsöst és a szőlőt általában négyszeres értéken számították, így akár egy pár holdas gazdái is könnyen lehetett kuláknak minősíteni. 111 Az MDP határozatai. 239. o. 31 7090/1948. Korm. sz. r. 1004/1954. M.T. sz. hat. Megjegyzendő, hogy a határozat megfogalmazásakor a kulák szót nem használták. " PML XXIII. 2. 27. kötet. 1954. január 13. 34 PML XXIII. 2. 27. kötet. 1954. január 13. 200
