Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

BORBÉLY RITA KATALIN elegendő volt a tapasztalatok leszűrésére is. Elsősorban a belügyminiszter és az igazságügy miniszter törekedett a felmemlő kérdésekre, illetékességi vitákra, jogi hézagokra választ találni, mivel az árvaügy felügyelete a belügyminisztérium hatáskörébe tartozott, viszont a gyámhatósági eljárásoknál felmerülő jogi ügyek intézése a - bíróságok útján az igazságügyi miniszter feladata volt. Természetesen a kiadott rendeletek jelentősége nem egyenrangú, egyes rendeletek segítettek eligazodni az eljárások menetében, azokat részletezték, magyarázták; míg más rendeletek az eljárásnál előforduló illetékekről, bélyeghasználatról szóltak. A rendeletek közül ki kell emelni az örökbefogadásról, a gondnokság alá helyezésről és az egyéb bírósági eljárásokról szóló intézkedéseket. Az igazságügyi miniszter a kiskorúak örökbefogadásáról az 1878. április 14-i 5652. sz. rendeletében; míg a gondnokság alá helyezésnek, a kiskorúság meghosszabbításának és az atyai hatalom megszüntetésének bírósági eljárásáról 1878. április 20-i 8476. sz. rendeletében intézkedett. Ehhez kapcsolódóan 1878. május 26-án a 18 369. sz. rendeletében a belügyminiszter is rendelkezett a gondnokság alá helyezésről, a kiskorúság meghoszszabbításáról és az atyai hatalom megszüntetéséről. Négy évvel később, az eljárási tapasztalatok hatására 1882. január 20-án született meg a belügyminiszter 60 097. sz. rendelete „a gondnoksúg alá helyezésnek, a kiskorúság meghosszabbításának és az atyai hatalom megszüntetésének bírósági eljárásáról", ami az 1878. évi 8476. sz. IM. rendeletet és az 1878. évi 18 369. sz. BM. rendeletet helyezte 1882. január l-jétől hatályon kívül. 1879. szeptember 21-én a belügyminiszter 40 152. sz. rendelete arról intézkedett, hogy ha az árvára szálló öröklött javak között ingatlan is található, akkor az esetben nem a gyámhatóságé, hanem a királyi bíróságé lesz az illetékességi jog.

18 A belügyminiszter 1879. évi 13 939. sz. rendelete a hagyatéki ügyek kimutatásához nyújtott segítséget. A kimutatási minta négy részből állt az A) a hagyatéki vagyont foglalta össze (az értékeket vette számba), a B) a levonásokat (követelések, adósságok) tartalmazta, a C) a hagyaték szétosztásáról (örökösök neve, lakcíme, az öröklés jogcíme, öröklött tárgy és értéke az illeték megállapításához) számolt be, míg a D) rész az ingatlan illetékeket és a vagyonszétosztás során végbement vagyonátruházás miatt keletkezett illetékeket (az előző tulajdonos és a szerző neve, címe, jogcím, tárgy, illeték mértéke) foglalta magába.

19 Ezt a kérdést vizsgálta tovább a miniszter, az 1880. július 12-én született 32 666. sz. rendeletében is, utasítása nyomán az árvaszékeknek először külön kellett kimutatást benyújtani az 1880. június 30-ig beérkezett hagyatéki ügyekről, majd azt követően negyedévente kellett az elintézett és a hátramaradt hagyatéki ügyek kimutatását megküldeni. A pénzkezeléssel kapcsolatban is születtek intézkedések, PPSK megye Árvaszéke 1879. január 14-én adott ki egy utasítást (16 485. sz.) a községi árvapénztárak kezelési és őrzési díjairól, míg 1882-ben az 50 211. sz. BM. rendelet a gyámpénztárakból engedélyezett kölcsönökre s azok kamataira vonatkozott. Kisebb jelentőséget tulajdoníthatunk a telekkönywekkel kapcsolatos utasításoknak. A belügyminiszter 1878. február 24-én adta ki a 8251. sz. rendeletét „a hagyatéki ls PML IV. 415-b-l. IV. kúlfö IV/1879 21. 19 PML IV. 415-b-l. IV. kútfő IV/1879 29. 71