Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

AZ ELSŐ G YAMUG Yl TOR VÉNY MEGJELENÉSE... leltárakhoz kiszolgáltatandó telekkönyvi kivonatok bélyegmentességéről"; valamint az 1879. december 28-án jelent meg az 56 350. sz. belügyminiszteri rendelet, ami azt mondta ki, hogy a gyámság megszűnése esetén a telekkönyvi feljegyzéseket törölni kell, de hogy ez kinek a feladata legyen, még meghatározatlan maradt. A fentebb közölt rendeletekhez képest jelentéktelennek számít a belügyminiszter 1878. március 2-án megjelent 9090. sz. rendelete, ami a Magyarországon elhunyt olasz állampolgárok hagyatékainak rendezéséről intézkedett. Szintén belügyminiszteri rendelet foglalkozott a hagyatéki leltárhoz csatolandó adóbizonyítványokkal (1878. május 12., 19 237. sz.); a megyei árvapénztár havi vizsgálatával (1878. június 20., 25 408. sz.); valamint az árvaszékek és a királyi közjegyzők közt váltott portomentességekkel

20 (1878. szeptember 4., 36 797. sz.). A földművelési-, ipari- és kereskedelmi m. kir. miniszter körrendeletben „az iparüzleti jognak kiskorúak részére történő adományozása esetében követendőeljárásról" intézkedett(1878. szeptember5., 19912. sz.). Az 1883-as évben az illetékkiszabás került előtérbe. Az 1883. évi 11 785. sz. BM. rendelet az illetékekről, az 55 426. sz. pedig a telekkönyv bejegyzési illetékeiről rendelkezett. Míg az 1883. november 10-én kiadott 43 186. sz. igazságügy miniszteri rendelet az örökösödési illetékek kiszabásáról kiadott 26 809. sz. IM. rendeletet

21 módosította. Befejezés Az első gyámügyi törvény összefoglalta a gyámhatóságokra, a különböző eljárásokra, valamint az árvákra és gyámjaikra vonatkozó összes tudnivalót. Ezt követően a belügyminiszter kibocsátotta az árvaszékeknél kötelezően használandó ügyrendet, aminek köszönhetően a megyei árvaszékek egységes rendszer szerint működtek. Mindezek hatására 1879. augusztus 26-án a megyei közgyűlés jóváhagyta PPSK vármegye saját szabályrendeletét a gyámhatósági eljárásról és pénzkezelésről, mely szabályzat könyv formájában, paragrafusokba foglalva sorolta fel a megyei árvaszék számára a törvény és az ügyrend pontjaira épülő gyámhatósági tudnivalókat. Meghatározta az árvaszéki hivatal szerkezetét, az eljárások menetét, valamint az ügyintézés módját. A kötelezően vezetett nyilvántartások, jelentések ma is nélkülözhetetlen források a társadalomtörténészek és néprajzkutatók számára. A haláleset-felvételi ívből, a hagyatéki leltárból, valamint a statisztikai kimutatásokból számos életmódbeli kérdésre is választ kaphatunk. Végezetül dolgozatom egy, a statisztikai jelentések alapján készült táblázat közlésével zárom, melyből kiolvasható, hogy az árvaszék az egységes ügyrendnek köszönhetően évről-évre egyre több ügyet tudott elintézni, azaz 1878-tól fokozatosan javult a hivatali rendszer működése, noha a gyámoltak létszáma számottevően nem változott, a gondnokoltak száma is csak elenyészően csökkent. 2

" Postai díjmentesség. 21 1881. szeptember 14-én az igazságügyi miniszter és a belügyminiszter közösen adta ki ezt a rendeletet. 72