Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.

MEGKÉSETT RIPORT NAGYBA CZONI NAGY VILMOS... valónak, mintha a téma után érdeklődő történészeket, az iratokat őrző és kezelő levéltá­rosokat a valós információktól hermetikusan el lehetett volna zárni. A nagyközönséggel már más volt a helyzet. Őket elég nagy százalékban sikerült sötétségben tartani. A Székelyföldről a miniszteri székbe Nagy Vilmos sorsa rendhagyó volt a maga nemében, ahogy világnézete, embersége is elütött a hasonló beosztásban lévő magyar tisztekétől. Neveltetése, az otthonról hozott erkölcsi beállítottsága kihatott egész életére, és átsegítette a legszörnyűbb időkön is, amikor nehéz és főleg kockázatos volt tisztességesnek maradni. Nem hiába terjedt el róla, hogy ö volt a legemberségesebb honvédelmi miniszter, mert a fronton járva nem nézhette tétlenül emberszámba nem vett honfitársai szörnyű helyzetét. Amit meg tudott tenni sorsuk könnyítéséért, azt megtette. Ezzel ellenfelei támadását zúdította magára, de nézetein akkor sem változtatott, amikor már saját élete is veszélyben forgott az üldözöt­tek melletti kiállása miatt. Nagy Vilmos 1884. május 30-án született a székelyföldi Parajdon. Ősei még a 17. században Apafi Mihálytól kapták a nemességet. Büszke volt székely származá­sára. A nemesség (székely lófö) ellenére családja a 19. század végén már nehéz anyagi körülmények között élt. Ez abból is fakadt, hogy édesapja, a családfenntartó, nagyon fiatalon - 33 éves korában - meghalt. Abban az időben a katonai pálya biztosított komolyabb érvényesülési lehetősé­get a szegényebb középosztálybeli családok gyermekei számára, ha a gyermek egyébként tehetséges volt. A Horthy-korszakban a katonai elit többsége éppen a középosztálybeli családokból származott, és ott sem a tehetősebbekből. A katonai pályát választók család­jainak kétharmada volt vagyontalan, és többségükben 3-6 gyermeket kellett eltartani, taníttatni egyetlen fizetésből. 10 Könnyítést jelentett, hogy az egymásra épülő katonai tanintézetekben lehetővé tették az ingyenes oktatást a megfelelő anyagi háttérrel nem rendelkező családok gyermekei számára. Ennek volt köszönhető, hogy a Nagy család mindkét gyermeke, Vilmos és Béla előtt megnyílt a katonai pálya. Mindketten éltek is a lehetőséggel, s idővel tábornokok lettek. Nagy Vilmos özvegy édesanyja 680 koronás éves nyugdíjából nem tudta volna fizetni gyermekei iskolai költségét. 1 " Sajnos a fentiekhez hasonló cenzúra még a 80-as években is dívott. így járt a Pergőtüz - Krónika a 2. magyar hadsereg pusztulásáról című (Fel. szerk.: Major Klára), 1983-ban a Közgazdasági és Jogi Könyvki­adónál (Budapest) megjelent kötet is, amely a Sára Sándor által rendezett hasonló című film, illetve tévéso­rozat nyomtatott változata volt. A szovjet követség felszólítására a kinyomtatott köteteket- néhány példány kivételével - bezúzták. Később, 1988-ban, a Tinódi Könyvkiadó gondozásában megjelenhetett egy átdol­gozott, átszerkesztett, „gyöngített" változat. Jelen tanulmány jegyzeteiben mindig az első kiadásra történik hivatkozás. 9 A nagybaczoni elönév használatát IV. Károly király 1918-ban engedélyezte a családnak. Lebovits Imre: 120 éve született nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes, honvédelmi miniszter. In: Hadtörténelmi Köz­lemények. 2004/3. szám. 1077. o. 10 Szakály Sándor: A katonai elit Magyarországon 1919-1945. In: Rubicon 2007/4 5. szám. 40 43. o. 1 ' Katonai alreáliskola 4 év, katonai főreáliskola 3 év, katonai akadémia 3 év. '" Ebben az időben, a 20. század elején pl. a soproni honvéd főreáliskolában egy tanuló éves tandíja 400 korona volt. Szakály, 41. o. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom