Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében
BORBÉLY RITA KATALIN mint a gyámpénztárból a gyámhatóság alól felszabadultak számára kiutalt összegek jelölésével), továbbá a gyámhatósági közegek be- vagy be nem küldött jelentéseiről. A közigazgatási bizottság a kimutatások feldolgozása után orvoslás vagy intézkedés végett a törvényhatósághoz vagy a belügyminiszterhez fordulhatott. A közigazgatási bizottság hatásköre szerint intézkedett az árvaszéki személyzet fegyelmi ügyeiben. Kivizsgálta az árvaszékek eljárása ellen felmerült panaszokat; rendezte a területéhez tartozó községek, rendezett tanácsú városi és a törvényhatósági árvaszékek közt felmerülő illetékességi kérdéseket. Ugyanakkor intézkedett a gyámhatóság és közegei, valamint az utóbbiak és a községi elöljárók közt felmerülő munkaügyi öszszeütközések megoldásában, és döntött az illetékességébe tartozó fellebbezések felett. A közigazgatási bizottság által vezetett fellebbviteli tárgyaláson a főispán elnökölt, rajta kívül jelen volt az árvaszéki elnök, a tiszti ügyész (döntő szavazat nélkül), az alispán (elnökhelyettes), a főjegyző, valamint a közigazgatási bizottság 4 tagja, akiket a törvényhatósági bizottság választott. 7 Ezen a tárgyaláson az ügy előadója általában az árvaszéki elnök, vagy az árvaszéki ülnök volt. Érvényes volt a határozathozatal, ha az ülésen az elnökön kívül négy szavazati joggal bíró tag is jelen volt. A gyámügyet a legfelsőbb szinten a belügyminiszter felügyelte, a Belügyminisztériumon belül külön főosztályt képező személyzet támogatta a miniszter munkáját. E/járás örökösödési iig\'ekben Örökösödési ügyekben a községi elöljáróság és a gyámhatóság közösen járt el. Az örökösödési eljárás azt jelentette, hogy felvették a halálesetet; megállapították az örökség megnyílásának idejét, a hagyaték hozzávetőleges értékét, az örökösök nevét, életkorát, tartózkodási helyét; valamint az illetékes hagyatéki bíróságot és gyámhatóságot. A haláleset felvételéhez szükséges mintát a szabályrendelet melléklete tartalmazta. Ezután a járásbíróság feladata volt a végrendelet kihirdetése; a végrendelet hitelesített másolatának megküldése az illető községnek; valamint a végrendeletben megnevezett gyám, illetve a végrendeleti végrehajtó értesítése. A községi jegyző feladata volt rokon és törvényes képviselő hiányában a hagyaték zárolása, lepecsételése; valamint a hagyaték felügyeletének átadása a községi közgyámnak, míg a gyámhatóság, illetve a hagyatéki bíróság intézkedik. A jegyző küldte be a haláleset-felvételt az illetékes járásbírósághoz, ö csatolta a végrendeletet a felvételi ívhez. Szóbeli végrendelet esetén feljegyezte a felvételi ívre a tanúk nevét, Közülük kettőt egy póttaggal a közigazgatási bizottság választott, kettőt egy póttaggal a főispán nevezett ki. Az 1877. október 18-án megjelent 43 342. sz. belügyminiszteri rendelet sürgette a gyámügyi törvény által előírt Fellebbviteli küldöttség megválasztását, erre Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1878. február 14-én a Közigazgatási Bizottság ülésén került sor. A Fellebbviteli küldöttség bizottsági tagjának Gulner Gyulát és Halász Bálintot (póttag: Kovács Gyula), a főispán Balog Imrét és Rudnyánszky Ferencet (póttag: dr. Szivák Imre) nevezte ki. Rajtuk kívül a küldöttség tagja volt gr. Szapáry István főispán, Földváry Mihály alispán, Ilkey Sándor főjegyző, Dalmady Győző árvaszéki elnök, Bellaágh Imre tiszti főügyész. Pest Megyei Levéltár (PML) IV. 415-b-l. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Általános iratok. (1876-1944). IV. kútfő, 1499/1877 KB. sz. 53
