Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

AZ ELSŐ G YAMUG YI TOR VÉNY MEGJELENÉSE... állását, s tartózkodási helyét, valamint a végrendelet hiteles másolatát a halálfelvételi ív gyámhatósági példányához csatolta. A haláleset-felvételi ívén feltüntette a megne­vezett gyám vagy végrehajtó nevét, állását és tartózkodási helyét; amennyiben az anya életben volt, megkérdezte tőle, hogy kezeli-e a vagyont, s válaszát feltüntette az íven. A rokonok, valamint a közgyám javaslatait meghallgatva javaslatot tett a leendő gyám személyére, s ezt is feljegyezte az ívre, valamint jelezte, hogy a jelölt vállalná-e ezt a feladatot. Csatolta a kiskorú örökös születési bizonyítványát, s a közeli rokonok jegyzékét. Az összes ívet és adatot a gyámhatósághoz is beterjesztette. A gyámhatóság tárgyalta az atyai hatalom, illetve a gyámság vagy gondnokság kérdését; meghallgatta a rokonok véleményét; szükség esetén ideiglenes gyámot vagy gondnokot rendelt ki; utasította a megerősített vagy kirendelt gyámot a kiskorúak gondo­zásának, valamint leltár alapján a kiskorúak vagyonának átvételére. A hagyaték leltározá­sára akkor volt szükség, ha az örökösök közt kiskom, gondnokság alá tartozó személy vagy méhmagzat volt; ha az örökös ismeretlen helyen tartózkodott; vagy ha az örökös ismeretlen volt vagy nem létezett. A leltározásnál természetesen a rokonok is jelen lehet­tek, a kész a leltárt a leltározó, a tanúk és az érdekeltek is aláírták. A leltárral együtt minden esetben be kellett küldeni a készpénzt, a kötvénye­ket, az értékpapírokat, az ékszereket és a értéktárgyakat, valamint az örökhagyó ingat­lan birtokának hiteles telekkönyvi kiadványát. A leltár elkészítésére azért volt szükség, mert a gyámhatóság csak annak be­érkezte után rendelhette el az örökösödési eljárást képező tárgyalást. A tárgyalás min­dig a helyszínen folyt, vezetője az árvaszék egyik tagja vagy a szolgabíró lehetett, ám szükség esetén az ügyész is megjelent. Kivételes estekben a tárgyalás vezetésével a királyi közjegyző (örökösi kérésre) vagy a községi elöljáróság (csekély vagyon ese­tén) is megbízathatott. Az örökösödési tárgyaláson minden érdekelt részt vett, annak idejéről, helyéről idézésben értesült. A tárgyaláson fontos volt megjelenni, mert a rokonok maguk közül ekkor választották meg azon személyeket, akik a kiskorúak ügyében a gyámhatóságon intézkedhettek. Ezen kívül megállapodtak a kiskornak neveltetéséről, a vagyonkezelés módjáról; megállapították az ingatlanok és ingóságok eladhatási és eladási módját, a kötvények és értékpapírok sorsát, s azt is, hogy mekkora összeg maradhat a gyámnál. A tárgyalás után a jegyzőkönyvet a gyámhatósághoz terjesztették be, mert a gyámhatóság hagyta jóvá a jegyzőkönyvi megállapodásokat. Mindezek után egy hiteles másolatot (kiegészítve a leltárral, végrendelet hiteles másolatával, hagyatéki kimutatással) az adó (illetékszabási) hivatal is kapott, hogy megállapítsa a fizetendő illeték mértékét. Ha a tárgyalás során vitás kérdés merült fel, akkor a tárgyalás átkerült a ha­gyatéki bírósághoz. Szintén a hagyatéki bírósághoz küldték át a jegyzőkönyvet, ha az örökség tárgyát ingatlan vagy telekkönyvileg bejegyzett jog is képezte. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom