Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

AZ ELSŐ GYÁMÜGYI TÖRVÉNY MEGJELENÉSE... őket és jogaikat a rokonokkal vagy a kapzsi emberekkel szemben. Bizonyos esetekben az apai vagy gyámi hatalom alatt álló kiskorúak is gondnokság alá kerülhettek a vagyonkezelése érdekében. Gyám csak a magyar állam területén állandó lakhellyel rendelkező személy lehetett. A gyámi tiszt első sorban azt a személyt illette meg, akit az apai hatalmat gyakorló apa megnevezett vagy elrendelt. Ha a rendelkezés elmaradt, az anya feladata lett a gyámi teendők ellátása, utána rokonsági fok szerint lehetett a gyámot kijelölni (atyai nagyatya, anyai nagyatya, fiú oldalrokonok az unokatestvérekig bezárólag). Az anya természetes és törvényes, míg a többi rokon törvényes gyám lehetett. Törvénytelen gyermek gyámja csak a teljes korú anya lehetett, kiskorú anya esetén a gyámhatóság rendelt ki gyámot a gyermek számára. A törvény azt is meghatározta, hogy mely személyek nem viselhetnek gyámsági és gondnoksági tisztséget. így a nők (természetesen az anya kivételével), a maguk is gyámság vagy gondnokság alatt állók (hiszen ők maguk is gyámolításra szorultak), az atya által megnevezett személyek, a szerzetesek (egyházi feladataik miatt), valamint a börtönben ült vagy botrányos életű férfiak (hiszen ők nem tudtak volna jó példát mutatni a gyámoknak) nem lehettek gyámok vagy gondnokok. A gyámság elfogadása és viselése polgári kötelesség volt, néhány kivételtől eltekintve nem lehetett visszautasítani. Kivételt egészségi állapotuk miatt a 60. életévüket betöltött személyek képeztek, vagy azok, akik már eleve gyámi és gondnoki feladatokat láttak el; illetve akiknek 5 saját gyermekük volt. Az állami tisztségviselők - a miniszterek, az országgyűlési képviselők, a katonai állományhoz és az egyházhoz tartozó személyek, a közhivatalnokok és köztisztviselők, valamint a tanítók - állásukból eredő összeférhetetlenség miatt szintén mentesültek e kötelesség alól. A kijelölt gyámnak vagy gondnoknak - amennyiben a gyámságot, illetve gondnokságot nem akarta elvállalni - a gyámhatósági határozat kézhezvételétől 8 nap állt rendelkezésére, hogy okait indokolja. A gyámhatóság szigorú volt, ha a jelölt törvényes okokkal nem tudta indokolni a gyámság visszautasítását, annak 200 forintig terjedő pénzbírságot kellett fizetnie. A gyámot, ha a gyámi kötelezettségének nem tett eleget (a kiskorú nevelését és ellátását elhanyagolta, vagy erkölcsét, s egészségét veszélyeztette; valamint ha a rábízott vagyont hűtlenül és hanyagul kezelte; esetleg a gyámolításra szoruló képviseletét rosszul látta el) le lehetett váltani. A törvény igyekezett minden apró részletre figyelni, külön rendelkezett a külföldön élő kiskorúak magyarországi vagyonának a védelméről is. A gyámi és gondnoki tiszt A gyámi, illetve a gondnoki tisztségétet csak gyámhatósági intézkedés után lehetett átvenni, kivételt ez alól csak a végrendeletileg megnevezett gyám, valamint az anya képezett. Az intézkedés végrehajtásáig ideiglenesen a községi közgyám hivatalból látta el a halaszthatatlan gyámi, illetve gondnoki teendőket. A gyám a végzés megszületése utáni nyolcadik, kérése esetén a tizennegyedik napon kezdte meg gyámi mun48