Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

BORBÉLY RITA KATALIN kaját, s ettől kezdve lett felelős a gyámoltjáért. A gyámi jogokat és kötelességeket mindig a kiadott végzésben tüntették fel. A törvény arról is intézkedett, hogy a gyám munkájáért a gyámolított jövedelméből jutalmat kapjon, vagyis az állam próbálta meghálálni a gyámi és gondnoki teendők ellátását, ugyanakkor próbálta érdekeltté is tenni őket a vagyoni ügyek szabályos intézésében. A gyámok és gondnokok jogai és kötelességei A gyám, illetve a gondnok kötelessége a gyámolt vagy gondnokolt képviselete; a gyámolított vallásos, erkölcsös nevelése; taníttatása (a nagykorúság elérése után alkalmas legyen saját maga ellátására, illetve neveltetése megfeleljen a saját társadalmi rétege által elvárt normáknak); vagyonának kezelése és egészségének védelme. Ezért a gyám a kiskorú viszonyairól, előrehaladásáról a gyámhatóságnak az éves számadással egyidejűleg jelentést tett. Elmondhatjuk, hogy a gyámnak igazi apává kellett válnia, s gyámolítottjáról úgy kellett gondoskodnia, mintha az a saját gyermeke lenne, ám néhány esetben köteles volt a gyámhatóság jóváhagyását is kérni (kiskorú külföldi letelepedése, házassága stb.). A törvény a vagyonkezelés átvételének segítésére leltárkészítést írt elő. Az ékszereket, értékpapírokat, adósleveleket, jogviszonyra vonatkozó okiratokat a gyámhatóságnak kellett átadni, de egyes ékszerek és értéktárgyak gyámhatósági engedélylyel a gyámolítottnál is maradhattak. Ez azért volt fontos, mert a leltár elkészítésével, s leadásával a gyámhatóság is tudott minden egyes vagyontárgyról, a vitás kérdéseket így próbálták kiküszöbölni, a gyámolított vagyonát ugyanis igyekeztek minden lehetséges eszközzel megvédeni. Természetesen nem minden gyámolított rendelkezett vagyonnal, az ö esetükben a gyám vagy gondnok feladata volt a gyámolított ellátásának megszervezése. Minden gyám és gondnok - ha vagyont is kezelt - köteles volt évente számadást készíteni, hogy a bevételek és kiadások egyértelműen követhetőek legyenek. A számadás alapja a leltár volt. Összegezve, a gyámhatóság ellenőrizte és felügyelte a gyám működését, szükség szerint figyelmeztetett, ha kellett bírságolt vagy súlyos mulasztások, hibák esetén gyámi tisztséget szüntetett meg. A rokonok A polgári kor társadalmában fontos szerepet kapott a rokonság, ezen belül is a vérrokonság. Főleg a nemesek körében volt szokás, hogy az ötöd-hatod fokú unokatestvéreket is számon tartották, mivel minél népesebb volt a rokonság, annál nagyobb volt a család társadalmi tekintélye és hatalma. A rokonoknak erkölcsi kötelességük volt egymás támogatása, segítése, ezért is akart minden rokon az árva nevelésében, megváltozott élete kialakításában részt venni, de legalább is beleszólni. Természetesen attól függetlenül, hogy 4 Kosa László (szerk.): Magyar Művelődéstörténet. Budapest, 1998. 288. o. 49