Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

BORBÉLY RITA KATALIN atyai hatalmat gyakorló atya is segíthette a 20. életévét betöltő kiskorú nagykorúsítását, ha engedélyezte, hogy a kiskorú a vagyona felett szabadon rendelkezhessen, vagy, hogy önálló háztartást alapítson. Nem szabad azonban arról sem elfelejtkeznünk, hogy a kiskorúságot meg is lehetett hosszabbítani, ha a kiskorú testi vagy lelki fogyatékossága miatt a 24. életévének a betöltése után sem volt alkalmas arra, hogy saját ügyeiről gondoskodjon, vagy, hogy saját magát ellássa. Érdekesség, hogy ha a kiskorú kicsapongó életet folytatott, vagy tetemes adósságot halmozott fel, szintén atyai hatalom, illetve gyámság alatt tartathatott a 24. életévének a betöltése után is. A gondnokság alá helyezésről mindig a bíróság rendelkezett. A kiskorú felügyeletét a szülők, hiányukban a gyám gyakorolta. A kiskorú köteles volt atyjának, illetve gyámjának engedelmeskedni mindaddig, míg velük egy háztartásban élt, vagy önmagát nem tudta ellátni. A kiskorú eltartásáról és neveléséről az atya, másodsorban az anya, végül a nagyszülők voltak kötelesek gondoskodni. Az atyai hatalom Az atyai hatalmat a törvényes és a törvényesített gyermek esetében is az atya gyakorolta, hiszen a család fenntartása és képviselete is reá, mint családfőre hárult. 0 volt a kiskorú gyermek törvényes képviselője, a vagyon számadás nélküli kezelője, valamint végrendeletében ő nevezhetett meg gyámot is. A törvény ügyelt a kiskorú vagyonára, a kiskorú jövedelméből csak neveltetésére és ellátására lehetett pénzt fordítani. Az atya köteles volt a gyámhatóságnál jelenteni, ha kiskorú gyermekét örökbe akarta adni; ha kiskorú gyermeke számára üzletet nyitott, átvett, vagy megszüntetett; ha kiskorú részére ingatlant vagy ingó vagyont szerzett, vagy zálogjogtörlést engedélyezett; valamint jeleznie kellett, ha a kiskorú ingatlanvagyonát eladni, elcserélni, elidegeníteni vagy megterhelni akarta. Mindezen intézkedések a kiskorú vagyoni védelmét, érdekeinek sértetlenségét szolgálták. Ugyanakkor arra is gondot fordítottak, hogy ha az atya gyermeke neveléséről, ellátásáról nem, vagy rosszul gondoskodott; valamint gyermeke erkölcsösségét, egészségét illetve gyermeke vagyonát veszélyeztette, a gyámhatóság a rokonok meghallgatása után az atyai hatalmat megszüntethette, ám ilyen esetben az atya jogorvoslásra bírósághoz fordulhatott. A gyámságról és a gondnokságról Minden kiskorú, akinek meghalt az édesapja, vagy aki fölött az apa gondozó hatalma megszűnt, gyámság alá került; nagykorúak esetében csak gondnokság alá helyezésről beszélhetünk. Gondnokság alá kerültek az elmebetegek, a siketnémák, a tékozlók, a távollevők, a börtönben lévők, hiszen ezen személyek nem voltak alkalmasak arra, hogy saját jogaikat képviseljék, illetve, hogy saját magukat ellássák. Az állam csak így - a gondnokság alá helyezéssel - tudta megvédeni 47