Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER A diagramok alapján felekezeti hovatartozástól és településtől függetlenül kimagaslóan legnagyobb jelentőséggel a 3-b. családtípus rendelkezett, amely a szülők és a velük élő házasulatlan gyermekek közösségét jelöli. A hasonlóságok sora azon­ban itt véget is ér. A katolikus családok között lényegesen nagyobb az aránya az öz­vegyen maradt családfőknek, mint a református családokban. Különösen az özvegy anyával élő gyermekek együttélése esetében feltűnő a katolikus házak nagyobb szá­ma. Az összetettebb, több családos háztartások száma (5-a-tól 5-e-ig) a protestáns népességben magasabb, mint a katolikusok estében. Ez a tény részben megmagyaráz­za a korábban felvetett kérdést, hogy miért népesebbek a reformátusok házai. Mint­hogy az eddig megjelent demográfiai szakirodalom nem tudott lényeges életmódbeli különbséget felmutatni a katolikus és a protestáns közösségek esetében, 67 ezért a vagyonossági vizsgálatok feltehetően tovább árnyalják majd az eddig kialakult képet. Mielőtt a két felekezethez tartozó lakosság vagyoni helyzetét elemeznénk, nézzük meg, hogy az ország más vidékein milyen családi közösségekben éltek az emberek. A laikus érdeklődő számára még mindig kézenfekvőnek tűnik az a tény, hogy a korábbi évszázadokban a falusi társadalomban a nagycsaládok súlya meghatá­rozó volt. A diagramjainkon az 5. csoport különböző változatai takarják a többcsalá­dos, azaz nagycsaládos házakat. Az e típusba sorolható családok viszonylag csekély száma azzal magyarázható, hogy a nagycsaládok kialakulásának esélye a 18. század­ban a viszonylag alacsony átlag életkor miatt csekély volt. A szülők ugyanis gyakran nem érték meg unokáik világrajöttét. 68 Az egyszerűbb családszerkezet a 18. századi szűkebb értelemben vett Ma­gyarországon a délszláv etnikum szállásterületén kívül jellemző volt. Az egyszerű családok állománya 44-90% között ingadozott a magyar nemzetiségű településeken, a német községekben ugyanez az arány 77-85% körül ingadozott, a szlovák falvakban * Benda Gyula: A magyarországi családrekonstrukciós vizsgálatok mérlege. In: Benda Gyula: Társadalom­történeti tanulmányok. Budapest, 2006. 75. o. * Dányi Dezső: Háztartás és a családok nagysága és struktúrája az iparosodás előtti Magyarországon. In: Történeti Statisztikai Tanulmányok 3. Budapest, 1977. 6-7. o. és Andorka - Faragó, 434. o. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom