Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben

A VERESEGYHÁZI PLÉBÁNIA TELEPÜLÉSEINEK... is hasonló eredményekre jutott a kutatás. Az alábbi táblázat segít a fontosabb családtípusok arányának összevetésében az eddig feldolgozott falvak adatainak közlésével. Falunév Év 1-2. 3. 4. 5. 6. Összesen Házak száma Falunév Év Típusú háztartások aránya (%) Összesen Házak száma Magyar falvak Veresegyháza 1731 2,9 67,42 6,48 14,54 8,66 100 310 Fájsz 1762 2,8 60,8 8,8 27,1 100 181 Tök 1767 89,1 10,9 100 130 Endréd 1763 7,6 65,7 11,2 15,5 100 251 Tiszacsege 1808 1,5 65,5 10 18,4 4,6 100 261 Más nemzetiségű falvak Perbál (német) 1747 1,9 85,7 5,7 4,8 1,9 100 105 Pilisszántó (szlovák) 1747 4,1 70,4 8,2 17,3 100 98 Tököl (délszláv) 1747 3,7 45,5 6,0 44,8 100 1364 A különböző családszerkezetek településenkénti arányai a 18. századi Magyarországon A népesedéstörténeti kutatás elsősorban az 1787. évi népszámlálás és az azt követő állami népesség-nyilvántartás adatait dolgozta fel, amelyek mind arra utalnak, hogy az egyszerűbb szerkezetű háztartások aránya csökkent, és az összetettebbeké nőtt. Ez a folyamat már korábban, az 1780-as éveket megelőzően elindult, a 18. század első harmadában az egyszerűbb családok aránya még nagyobb kellett legyen.

70 A bonyolult háztartások legtöbbször az alföldi és a felvidéki magas hegyi vidékeken voltak a leggyakoribbak, mert itt volt szükség a munkaerő nagyobb koncentrációjára.

71 Ezek alapján nem meglepő, hogy a veresegyházi plébánián 1731-ben még az egyszerűbb családok aránya kiemelkedően magas. A felekezetek közötti népesedési különbségek megértéséhez elengedhetetlenül szükséges a közösségekbe tartozó személyek vagyoni helyzetének hozzávetőleges ismerete, amelyre az alábbiakban teszünk kísérletet. 69 Faragó Tamás: Család és háztartás Magyarországon a 18. században. In.: dr. Kovacsics József (szerk.) Magyarország történeti demográfiája (896 1995). Millecentenáriumi előadások. Budapest, 1997. 232. o. Az itt közölt táblázat nem teljes körű másolata Faragó Tamásénak. A táblázatban a veresegyházi plébániára vonatkozó adatok a tanulmány írójának összesítése. Faragó Tamás: Paraszti háztartás- és munkaszervezet típusok Magyarországon a 18. század közepén. Budapest, 1985. 142. o. 10. tábla. 7(1 Az endrédi plébánián már 1763 és 1786 között is nőtt az összetett családszerkezetü háztartások aránya. Balázs - Katus, 165. o. 71 Dányi, 14. o. és Andorka Faragó, 428. o. skk. 30