Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben

SCHRAMEK LASZLO PETER Az 1731 és 1760 között eltelt harminc évben Veresegyháza és Szada lakosságszáma 26, illetve 60%-kal csökkent, amely veszteséget az 1787-ig eltelt újabb majd 30 év növekménye tudta csak pótolni. Nem lehet szó nélkül elmenni azon tény mellett, hogy 1760 és 1762 között a vizsgált községek lakossága megközelítőleg 10%-kal csökkent meglehetősen egyenetlen eloszlásban: Mogyoród, Kistarcsa, Penc, Püspökhatvan, Püspökszilágy és Veresegyháza lakóinak száma jelentős mértékben megfogyatkozott, miközben Szadáé és Kosdé gyarapodott. A községeket elhagyó lakosok közül 170-en a katolikus és 122-en valamelyik protestáns felekezethez tartoztak, tehát nem felekezeti vita, hanem feltehetően gazdasági indoka volt az elvándorlásnak. Mindazonáltal az új betelepülők a két év alatt bekövetkezett vándorlási veszteséget már az évtized végéig pótolni tudták. Az 1780 és 1783 közötti mintegy 20%-os lélekszám-emelkedés megtévesztő, mert Püspökhatvan 1780. évi lakosságának nagyságát a kimutatások nem tartalmazzák, de a falu hozzávetőleg 800 900 lakossal rendelkezett, és ez a szám lefedi a két évben számolt adatok közötti különbség túlnyomó hányadát. Az egyházi összeírások arról tanúskodnak, hogy a 18. század középső harmadában a katolikus népesség számaránya folyamatosan nőtt. Arra a kérdésre, hogy a hitéletbe történő állami beavatkozás, tudatos vagy spontán betelepülés, esetleg a 18. századi katolikus megújulás és népi missziók hatására történt-e változás a települések felekezeti hovatartozásában, nincs egyértelmű válasz. Ha megvizsgáljuk a két felekezethez tartozó lakosság növekedési ütemét - amelyet a következő diagram mutat -, akkor tisztábban látunk e kérdésben.

56 A katolikus és protestáns népesség növekedési üteme 1731 és 1787 között 1731. 1760. 1762. 1769. 1783. Adatfelvétel éve ' Az alábbi diagram a növekedés ütemét némi torzítással ábrázolja, mivel 1731 és 1760 közötti évtizedekből nem állnak rendelkezésünkre lélekösszeírások összesítései. Az 1780-as esztendő adatfelvétele azért nem szerepel az ábrán, mivel az egyik legnépesebb tisztán katolikus településről, Püspökhatvanból nem állnak rendelkezésünkre népesedési adatok, és ez tovább torzította volna a görbét. Az induló évvel, 1731gyel kapcsolatban nem vettük figyelembe Kisszenlmiklós adatait, mivel e községből a későbbiekben nem rendelkezünk felekezeti hovatartozásra utaló adatokkal. 21