Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

A FÖLDIGÉNYLŐ BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE... esetben visszadobták a mérnököknek hiánypótlásra. Volt, hogy a bizottságok a jóváha­gyott terveken is változtattak. Mindezek ellenére mégis azt mondhatjuk, hogy a bizottságok eljuttatták a re­formot a befejezés küszöbéig, annak ellenére, hogy munkájukat, részben a fent emlí­tett okok miatt is, mindvégig elég nagy bizonytalanság lengte körül; megszületett tehát az 1947. évi V. te, amely gyakorlatilag a hatalmas reform befejezését jelentette. A rendelkezés 1947. február l-jével a földigénylő bizottságokat a megyei földbirtokrendező tanácsokkal együtt megszüntette, bár munkájuk lényegében már 1946 végén befejeződött. A földigénylő bizottságok a működésük során keletkezett iratokat és pecsé­teket a községi elöljáróságoknak adták át, ahonnan azok a megyei földhivatalok keze­lésébe kerültek. 93 Valamely földigénylő bizottság további fenntartását az OFT csak kivételesen, indokolt esetben engedélyezte. 94 A II. világháború utáni földreform hatását tekintve messze a legjelentősebb átalakulás volt a magyar mezőgazdaságban. A Nagyatádi-féle földreform a Trianon utáni ország termőterületéből, amely a háború utáni döntések következtében 49 millió katasztrális holdról 16 millióra csökkent, 1,27 millió holdat (7,9%) vett igénybe. Eb­ből is csupán 600 ezer holdat a nagybirtokok területéből. 95 Ezzel szemben az általunk vizsgált agrárreform révén igénybe vett 75 500 birtok az ország területének egyhar­madán változtatta meg a tulajdonviszonyokat a második világháború után. A reform hatálya alá eső birtokok 57%-át elkobzás, 43%-át pedig kártalaní­tás útján sajátították ki. Ennek ellenére az elkobzással nyert terület az igénybe vett terület 10%-át tette ki. Az átvett terület több mint 92%-a volt szántó, legelő, rét, erdő­birtok, tehát a régi nagybirtokra jellemző művelési ágak. A munkaigényes kultúrák, mint a kertészet vagy a szőlészet, csupán 1,7%-ot tett ki A földreform során igénybe vett terület 60%-a lett igény szerint magánsze­mélyeké és igen jelentős hányad lett közületi tulajdon. Nemcsak a földeket érintette az igénybevétel, hanem a nagybirtokon talált élő- és holtfelszereléseket is, valamint a vetőmag- és takarmánykészletet is. Az ország 25 megyéjében több mint 1500 kastély és kúria került 8000 katasztrális hold területtel állami tulajdonba, ahol iskolák, gyermekotthonok, üdülők, kórházak létesültek. Emel­lett igénybevettek és szövetkezeti hasznosításra ítéltek 160 szeszgyárat, több száz malmot és egyéb mezőgazdasági üzemet, traktort, gözekét, cséplőgépet. A földhivatal számításai szerint a földön kívüli juttatások, épületek, gépek, eszközök stb. 18-20 millió mázsa búza értékének feleltek meg. 96 A földreform előtt a magyar agrártársadalom ellentétes tendenciákat muta­tott. A magyar paraszttársadalom, a mezőgazdaságból élők aránya ugyan kisebb volt a Horthy-rendszerben, mint a történeti Magyarországon, de 1920 és 1940 között 55,7%­ról csak 50%-ra csökkent; a csökkenés üteme azonban lelassult, mértéke a dualizmus­91 132 000/1947. FM sz. rendelet intézkedett a földigénylő bizottságok anyagainak biztonságba helyezésé­ről. Közli: Jenéi, 163. o. 94 Jenéi, 163. o. 95 Orosz István: A magyar paraszti társadalom és a földkérdés. In: A birtokolt föld. 42. o. 9ft Szakács Sándor: A népi demokratikus agrárfejlődés kezdetei Magyarországon 1945-1948. Budapest. 6-7. o. 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom