Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947
A FÖLDIGÉNYLŐ BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE... esetben visszadobták a mérnököknek hiánypótlásra. Volt, hogy a bizottságok a jóváhagyott terveken is változtattak. Mindezek ellenére mégis azt mondhatjuk, hogy a bizottságok eljuttatták a reformot a befejezés küszöbéig, annak ellenére, hogy munkájukat, részben a fent említett okok miatt is, mindvégig elég nagy bizonytalanság lengte körül; megszületett tehát az 1947. évi V. te, amely gyakorlatilag a hatalmas reform befejezését jelentette. A rendelkezés 1947. február l-jével a földigénylő bizottságokat a megyei földbirtokrendező tanácsokkal együtt megszüntette, bár munkájuk lényegében már 1946 végén befejeződött. A földigénylő bizottságok a működésük során keletkezett iratokat és pecséteket a községi elöljáróságoknak adták át, ahonnan azok a megyei földhivatalok kezelésébe kerültek. 93 Valamely földigénylő bizottság további fenntartását az OFT csak kivételesen, indokolt esetben engedélyezte. 94 A II. világháború utáni földreform hatását tekintve messze a legjelentősebb átalakulás volt a magyar mezőgazdaságban. A Nagyatádi-féle földreform a Trianon utáni ország termőterületéből, amely a háború utáni döntések következtében 49 millió katasztrális holdról 16 millióra csökkent, 1,27 millió holdat (7,9%) vett igénybe. Ebből is csupán 600 ezer holdat a nagybirtokok területéből. 95 Ezzel szemben az általunk vizsgált agrárreform révén igénybe vett 75 500 birtok az ország területének egyharmadán változtatta meg a tulajdonviszonyokat a második világháború után. A reform hatálya alá eső birtokok 57%-át elkobzás, 43%-át pedig kártalanítás útján sajátították ki. Ennek ellenére az elkobzással nyert terület az igénybe vett terület 10%-át tette ki. Az átvett terület több mint 92%-a volt szántó, legelő, rét, erdőbirtok, tehát a régi nagybirtokra jellemző művelési ágak. A munkaigényes kultúrák, mint a kertészet vagy a szőlészet, csupán 1,7%-ot tett ki A földreform során igénybe vett terület 60%-a lett igény szerint magánszemélyeké és igen jelentős hányad lett közületi tulajdon. Nemcsak a földeket érintette az igénybevétel, hanem a nagybirtokon talált élő- és holtfelszereléseket is, valamint a vetőmag- és takarmánykészletet is. Az ország 25 megyéjében több mint 1500 kastély és kúria került 8000 katasztrális hold területtel állami tulajdonba, ahol iskolák, gyermekotthonok, üdülők, kórházak létesültek. Emellett igénybevettek és szövetkezeti hasznosításra ítéltek 160 szeszgyárat, több száz malmot és egyéb mezőgazdasági üzemet, traktort, gözekét, cséplőgépet. A földhivatal számításai szerint a földön kívüli juttatások, épületek, gépek, eszközök stb. 18-20 millió mázsa búza értékének feleltek meg. 96 A földreform előtt a magyar agrártársadalom ellentétes tendenciákat mutatott. A magyar paraszttársadalom, a mezőgazdaságból élők aránya ugyan kisebb volt a Horthy-rendszerben, mint a történeti Magyarországon, de 1920 és 1940 között 55,7%ról csak 50%-ra csökkent; a csökkenés üteme azonban lelassult, mértéke a dualizmus91 132 000/1947. FM sz. rendelet intézkedett a földigénylő bizottságok anyagainak biztonságba helyezéséről. Közli: Jenéi, 163. o. 94 Jenéi, 163. o. 95 Orosz István: A magyar paraszti társadalom és a földkérdés. In: A birtokolt föld. 42. o. 9ft Szakács Sándor: A népi demokratikus agrárfejlődés kezdetei Magyarországon 1945-1948. Budapest. 6-7. o. 166
