Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

BALÁZS GÁBOR ban évi 0,46%, a Horthy-korban 0,28% volt. Ezzel szemben a fejlett országokban ekkoriban rohamosan csökkent az arány.

97 A földreform viszont nem oldotta meg mindazokat a kérdéseket, amelyet az agrártársadalom fejlődése felvetett. A legkomolyabb probléma az volt, hogy nem volt elegendő föld az ország határain belül annyi parasztcsalád részére, mint ahányan a mezőgazdasági termelésből meg szerettek volna élni. A gazdagodáshoz, a felemelkedéshez pedig a földreform juttatásai távolról sem lehettek elegendőek. Ekkoriban egy magyar család átlagban 5 főből állt, amelynek megélhetéséhez a reform átlagjuttatása, tehát az 5 hold csak a minimum lehetett.

98 A földreform után egyre inkább láthatóvá vált azonban egy másik, inkább jogi természetű akadály is. Az öröklés érvényben lévő szabályai szerint ugyanis (reálöröklés) első generációváltásban szétesett volna még ez a néhány, reform során juttatott gazdaság is. A 19. század higiénés viszonyai között megnőtt a természetes szaporulat, ehhez járult még, hogy a szegényebb parasztok között nem volt divat az egykezes. Az ipar nem tudta a felesleget elszívni, a mezőgazdasági dolgozók aránya csökkent ugyan, de az abszolút száma még mindig emelkedett. A földreform ezt a nyomást csak átmenetileg enyhítette.

99 Ebben a tanulmányban a II. világháborút követő földreformot egy sajátos nézőpontból igyekeztem megközelíteni. írásomban a rendkívüli horderejű, mélyreható változásokat végrehajtó rendkívüli néphatalmi szervekkel, mindenekelőtt a településeken megalapított, a reform munkálatait irányító földigénylő bizottságokkal foglalkoztam. A 20. századi Magyarország gazdasági fejlődésének egyik legfontosabb eseménye volt a földreform, amelyről a szocializmus évtizedeiben elég sok munka jelent meg. Különböző tudományágakat képviselő, nagy tudású szakemberek történelmi, gazdasági és más szempontból vizsgálták, elemezték a folyamatok által előidézett változásokat, a történéseknek a magyar társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatását. Munkásságuk, ha műveiket olvasva képesek vagyunk hivatalos ideológia által determinált nyelvezet mögé hatolva megtalálni a valós összefüggéseket, közelebb visz bennünket a földreform megértéséhez. A földreformmal kapcsolatos eseményeket én azonban elsősorban közigazgatás-történeti szempontból próbáltam megközelíteni. A földigénylő bizottságok működésének szabályaival, nehézségeivel foglalkoztam, a hivatali teendőik bonyolultságát, a gyakorlati teendőik sokrétűségét igyekeztem bemutatni. A bizottságokat mint a közigazgatási rendszerbe néhány évig beilleszkedő, annak szerves részét képező hatalmi szerveket vizsgáltam. Orosz, 42. o. Gunst, 59. o. Gunst, 59. o. 167