Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben

A VERESEGYHÁZI PLÉBÁNIA TELEPÜLÉSEINEK... _____^_ kísérletet teszünk ennek okainak tisztázására. Végezetül az életkori adatok alapján kirajzolódik Veresegyház, Kisszentmiklós és Szada lakosságának korszerkezete, amelyet összevetettünk az ország más vidékein gyűjtött életkori adatokkal. A lakosság összlétszáma A veresegyházi plébániához tartozó három község lélekszámát az egyházi összeírás a címlapon 1629 főben összegezte, de ez az adat nem egyezik meg az összeírásban foglaltakkal. A ránk maradt jegyzék 1589 személyről nyújt információt. A dokumentumon sérülés és hiányjelei nem láthatók, ezért valószínű, hogy az Összesítők hibásan számoltak, miként azt a következő táblázat mutatja. Település Lakosság Veresegyháza 760 fő Szada 618 fő Kisszentmiklós 211 fő Összesen 1589 fő A vereség) házi plébániához tartozó települések lélekszáma /73 l-ben A lakosság száma a korábban publikált adatoktól jelentős mértékben eltér.

41 A falvak relatív méretével kapcsolatban meglehetősen nehéz összehasonlításokba bocsátkoznunk, mivel a 18. század elején a helységek lélekszáma legtöbbször ismeretlen. A veresegyházi plébánia esetében azonban szerencsés helyzetben vagyunk, mivel több közeli település népességéről rendelkezünk adatokkal.

42 Szada és Veresegyháza lakosainak száma lényegesen nagyobb, mint az alább felsorolt településeké. Kisszentmiklós 211 lakójával azonban jól illeszkedik a táj településszerkezetébe. Természetesen ez a néhány ismert számadat nem elégséges ahhoz, hogy megállapíthassuk a falvak korabeli átlagos nagyságát. A kutatás eddig feltételezte, hogy a Gödöllői-dombság terültén az aprófalvas települési struktúra volt a jellemző, szemben az alföldi széles határral rendelkező és nagy népességtömörülést biztosító óriás falvakkal.

41 A Duna jobb partján és a Csepel-szigeten elterülő budai esperesség területén - amely lefedi a Pilisi járás jelentős részét - 1747-ben 23 településen 25 776-an éltek, azaz átlagosan ezernél is többen laktak egy-egy községben.

44 A Gödöllői-dombság és a Cserhát falvai tehát meglehetősen kicsik voltak, nem csupán mai, hanem 18. századi mértékkel mérve is. 41 Horváth Lajos Veresegyháza történetéről szóló munkájában (257. o.) 567 veresegyházi lakóról (197 katolikus és 370 protestáns) tud Petróci Sándor adatközlése nyomán. Az általunk közölt adat ennél jó egyliannaddal nagyobb. Kovacsics József A történeti statisztika forrásai című müvében (44. o.) Szada lakosságának számát 7

15-re teszi. 4

" Kovacsics, 44. o. Az adatközlés egyházi eonscriplio animantmokon alapul. A lélekszámadatok a következő oldalon szerepelnek. 4! Wellmann, 41. o. 44 Dávid Zoltán: A családok nagysága és összetétele a veszprémi püspökség területén 1747 1748. KSH, Budapest, 1973.52-53.0. 16