Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben

SCHRAMEK LASZLO PETER Mivel az első, egységes szempontok alapján készített állami népszámlálásra csupán bő ötven esztendővel később, 1784-ben került sor, nem haszontalan összevetni e kilenc település 173l-es és 1787-es lélekszámadatait. Település Lakosságszám 1731-ben Lakosságszám 1787-ben

45 Veresegyháza 760 856 Szada 618 615 Kisszentmiklós 211 354 Püspökszilágy 212 600 Mogyoród 109 539 Püspökhatvan 384 882 Kösd 229 937 Kistarcsa 139 294 Penc 75 681 Összesen 2737 5788 A lakosságszám alakulása 1731 és 1787 közölt a Gödöllői-dombság és a Cserhát vizsgált falvaiban A két adatfelvétel között eltelt ötven esztendő komolyan megváltoztatta a közeli falvak egymáshoz viszonyított nagyságát. 1731-ben Veresegyháza 760 lakójával óriásnak nevezhető a régióban, minthogy csaknem kétszer akkora, mint Püspökhatvan, kevés híján négyszer nagyobb, mint Kösd és Püspökszilágy, és tízszer népesebb, mint Penc. Feltehetően az intenzív telepítések következtében 1787-re a régió egyes falvai megtöbbszörözték lakóik számát. Valószínűleg Szadát és Veresegyházát a betelepülők hullámai elkerülték, ezért népességük stagnált. A dombvidék falvai az olykor impozáns lakosságszám-növekedés dacára is a kevésbé népes községek közé tartoztak, mivel II. József népszámlása alapján 1787-ben a Pest megyei települések megközelítőleg egyharmada 500 1000 lakossal, másik egyharmada 1000 2000 lakossal rendelkezett. A harmadik harmad felerészben 500 főnél csekélyebb létszámú, másik fele részben 2000 főnél népesebb település volt.

46 A Gödöllői-dombságban településenkénti átlagos lélekszám 825, a Cserhátban 657 fő volt.

47 A különböző régiók és települések 18. század eleji népességére vonatkozóan számtalan becslés látott napvilágot. Nemrégiben jelent meg egy új feltételezés, miszerint az országos adóösszeírásokban szereplő családfők számát tízzel kellene megszorozni, hogy megkapjuk a különböző területek tényleges népességszámát.

48 E feltételezés azon a megfigyelésen alapul, hogy a Mária Terézia uralkodása alatti úrbéri táblákban szereplő családfők száma és a néhány esztendővel későbbi első állami lélekösszeírásban 41

Dányi Dezső - Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-I787). Budapest, I960. A 18. század végén Pest megyében található települések adatai a 120 123. oldalon, az ekkor Nógrádban található Kösd és Penc lélekszámai a 96-99. oldalon olvashatók. A Pencen tapasztalt kilencszeres lélekszámgyarapodás meglehetősen magasnak tűnik, de az adatok helyességét nem lehet ellenőrizni. 4(1 Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. Budapest, 1938. 21. o. 47 Őri Péter: Pest megye történeti demográfiai irodalma. In: Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének Történeti Demográfiai Evkönyve. Budapest, 2004. 214. o. 4Í< Őri, 2004. 211.0. 17