Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

BALÁZS GÁBOR A kormánybiztosoknak elsősorban abban volt komoly szerepe a végrehajtás kezdetén, hogy a reform gyorsan és a kormány intézkedéseinek megfelelően történjen meg. Ennek sok esetben része volt az is, hogy a nyomdából ők hozták el a rendelethez kapcsolódó nyomtatványokat, majd pedig minden létező jármüvei igyekeztek azokat az illetékesekhez, akár még a legeldugottabb faluba is eljuttatni.

25 Kezdeményezték továbbá a rájuk bízott területeken a földigénylők gyűléseinek összehívását, illetve azok összeírását is.

26 A földigénylő bizottságok megalakulása, feladatai, tagjai A 600/1945. M.E. sz. rendelet az országos és a megyei földbirtokrendező tanácsok mellett a községi földigénylö bizottságokra mint ún. népi szervekre bízta a földreform végrehajtását. A végrehajtásra kiadott 33 000/1945. F.M. sz. rendelet

27 értelmében minden településen az igénylők képviselőiből kellett megalakítani egy olyan köztestületet, amely felett a megyei földbirtokrendező tanács gyakorol közvetlen felügyeletet. Ezek a bizottságok a közigazgatástól nem függő, önálló hatáskörű szervek voltak, működésük eredményességéhez azonban szükségük volt a közigazgatási szervek támogatására."

8 A pártok összefogása, a kezdeti, viszonylagos egység miatt április elejére már mintegy 3200 községben alakult földigénylő bizottság hozzávetőleg 30 000 taggal.

29 Feladatuk a település határában található, elkobzásra vagy megváltásra ítélt földbirtokok felmérése, illetve az igénylők összeírása, a részletes felhasználási terv elkészítése, az elkobzott ingatlanok felosztása, a földhözjuttatottak birtokba helyezése, illetve elmozdítása volt. A 2400/1945. F.M sz. rendelet szerint a feladatuk lett még a házhely- és közérdekű telekalakítási tervek készítése, valamint a házhelyigénylök összeírása. Közre kellett működniük a földmüvesszövetkezetek megszervezésében, amelyeket a nagybirtokok fel nem osztható vagyontárgyaiból hoztak létre. A 191 000/1946 F.M. sz. rendelet kimondta, hogy abban az esetben, ha a bizottság egyedül nem képes feladataival megbirkózni, akkor a járásbírósághoz fordulhat segítségért.

30 A bizottságot az alakuló ülésen közfelkiáltással választották. Ha a bizottság tagjainak számát nézzük, általános elv volt, hogy minden húsz igénylőre egy tagnak kellett jutnia, de ötnél kevesebb és harmincnál több tag nem lehetett sehol. Egy településen csak egy földigénylő bizottság működhetett. Abban az esetben, ha a határ túl nagy volt, több tárgyaló albizottság létesülhetett. Az elnököt, és tíznél több tag esetén a választmányt, a tagok maguk közük választották. A bizottság tagjai csak jogos földigénylök lehettek. A földigénylő bizottság elnöke csak a 25 M. Somlyai, 179. o. 26 M. Somlyai, 180. o. 27 Nemes Nagy József (írta és összeállította): A földreform végrehajtása során igénybevett és kiosztott ingatlanok telekkönyvezése és a vonatkozó jogszabályok gyűjteménye (iratmintákkal) Budapest, 1947. 169 170. o. 2

* Jenéi, 151.0. 29 Donath Ferenc: A parasztság részvétele a földreform végrehajtásában. In: A földreform történelmi jelentősége. 1972. 32-33. o. (A továbbiakban: Donath, 1972.) '" Nemes Nagy József: A földreform telekkönyvezése. Budapest, 1947. 237. o. 145