Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

BALÁZS GABOR 1935-ben elvégzett általános statisztikai felmérés tanúsága szerint részesedése 48,8% volt az ország 16 millió holdat kitevő földbirtokából. Ezt követően 1945-ig ez a földbirtokstruktúra nem változott jelentősen. A magyar társadalom jelentős része, 56%-a élt a két háború között a mezőgazdaságból, tehát több mint egymillió, legfeljebb 5 holdat kitevő parasztbirtok volt ekkor. Ha hazánkat ebben a vonatkozásban összehasonlítjuk a kelet-európai régió többi országával, akkor azt tapasztaljuk, hogy Magyarország a német területekkel és Lengyelországgal mutatott rokonságot. Csehszlovákiában és Romániában a birtok kiterjedése 50 hektárnál nem lehetett nagyobb." Az általunk vizsgált Pest vármegyében a világháború előtt 4982 közép- és nagybirtokos 1 177 641 katasztrális hold földdel rendelkezett, ellenben 209 932 törpebirtokosra csak 1 074 938 katasztrális hold föld jutott. Azoknak a mezőgazdasági napszámosoknak és cselédeknek száma, akik egyáltalán nem rendelkeztek földdel, 131 950 volt a megye területén.

6 A földreform-törvény A földreform végrehajtása már a rendelet életbelépése előtt megindult. Február végén, március elején a földnélküli és kevés földü parasztok a Tiszántúlon a saját soraikból községi bizottságokat alakítottak, és elkezdték az elhagyott nagybirtokok felosztását. Emiatt a kormány kénytelen volt a lehető legrövidebb időn belül törvényesen szabályozni a kérdést. Ezt egyébként a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) elnöke is szorgalmazta.

7 Ebben a történelmi helyzetben született meg 1945. március 15-én az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M.E. sz. rendelete „A nagybirtokrendszer megszüntetéséről, és a földmíves nép földhözjuttatásáról", amelyet később az 1945. évi VI. te. emelt jogerőre. E rendelet előírta, hogy teljes egészében el kell kobozni a nyilas és egyéb fasiszta vezetők, valamint háborús bűnösök földjeit, továbbá teljes egészében kisajátításra ítélte az 1000 katasztrális holdat meghaladó mindennemű földbirtokot. Ezen kívül megváltás kilátásba helyezésével kisajátította az 1000 katasztrális hold alatti feudális úri birtokot 100, és a gazdagparaszti, illetve tőkés birtokok 200 katasztrális hold feletti részét. Az antifasiszta ellenállásban érdemeket szerzők - a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának jóváhagyásával - 300 katasztrális holdat szerezhettek vagy tarthattak meg maguknak. Teljes kisajátításra ítélte a rendelet az ipari és pénzügyi érdekeltségek, tőkés vállalatok földbirtokait. Korlátozták ugyanakkor az erdők és mintagazdaságok földbirtokainak felosztását, sőt az utóbbiak létesítésére területeket is biztosítottak. Kimondták azt is, hogy a 5 Donath, 1977. 31. o. h Kóti János: A földért folytatott harc Pest megyében 1945 1946. In: Keleti Ferenc - Lakatos Emö Makkai László (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok. Budapest, 1965. 409. o. 7 Izsák Lajos: A koalíciós és ellenzéki pártok agrárpolitikai célkitűzései 1944-1947. In: Dr. Fűlj Zoltán - Dr. Jávor András (szerk.): „...a birtokolt fold... a szabadság maga". Tudományos ünnepi konferencia az 1945. évi földreform 60. évfordulója alkalmából. Debrecen, 2005. 62. o. (A továbbiakban: A birtokolt föld.) 141