Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

A FÖLDIGÉNYLŐ BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE... megváltással elvont ingatlanhoz tartozó élő és holt felszereléseket, gazdasági épülete­ket is igénybe kell venni, tekintet nélkül arra, hogy az a megváltást szenvedőknek, vagy másnak a tulajdona. A kisajátított ingó és ingatlan vagyon megváltása - valójá­ban kártalanítása- egy létrehozandó Földbirtokszerzési Alapból történt. Ennek javára kellett a földhözjuttatottaknak a megváltási árat befizetni. 8 Az állam kezdetben egyértelműen kötelezettséget vállalt az elvett tulajdonok ellenértékének megfizetésére. A kisbirtokosok, a cselédek és a mezőgazdasági munká­sok a megváltási árat és a hátralévő összeget más-más módon és időben törlesztették. Az 1946. évi IX. te. és az 1947. évi V. te. viszont már felfüggesztette a volt földbirto­kosok megváltással kapcsolatos kártérítési igényeinek érvényesítését. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FGKP), tehát a legje­lentősebb polgári-konzervatív erő, természetesen tudatában volt annak, hogy ez a rendelet legfeljebb nyomaiban emlékeztet az ő általuk kidolgozott földreform­koncepcióra. A politikai helyzetet felmérve azonban 1945 elején legfeljebb arra volt esélyük, hogy a földreform megvalósítását valamelyest lassítsák. Azt remélték, hogy idővel az erőviszonyok számukra kedvező irányba módosulnak majd. 10 A földreform gyakorlati megvalósítása mindazonáltal számos veszélyt rejtett magában, ami nem csupán a nagybirtokosok felől fenyegetett. Már az 1945 előtt szü­letett elméleti munkák is rámutattak arra a veszélyre, hogy rendkívüli nehézségeket rejt magában azoknak a szerveknek a megalakítása, működése is, amelyeknek a föld­osztást ténylegesen el kell majd végezniük. Az emberi sértődés és irigység miatt ne­héz dolga lesz majd annak a szervnek, amelyik a helybeliek véleményére alapozva fog dönteni arról, ki érdemes és ki nem a földjuttatásra - jósolta Kerék Mihály 1 ' még jóval a földreform előtt. Megérzései, mint az a ránk maradt dokumentumokból kiol­vasható, távolról sem voltak alaptalanok. x A parasztok nem kapták ingyen a földet, a volt birtokosokat az állam ugyan kárpótolta, de a parasztoknak megváltási árat kellett fizetni: a kataszteri tisztajövedelem hússzorosa (1 forintot 2,32 pengővel, l koronát 1,16 pengővel számítva) a földtelen gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások 20 éven át fizettek egyenlő részletekben. A töipe és kisbirtosokok a megváltási ár 10%-át birtokba helyezéskor, a többit 10 évi egyenlő részletben. Gunst Péter: A magyarországi földrefonn. In: A birtokolt föld. 57. o. l) Petri Edit (szerk.): Kárpótlás és kárrendezés Magyarországon 1989 1998. Budapest, 1998. 16. o. 111 M. Somlyai Magda: Nagy csaták után 1944-1945. Budapest, 1975. 171.0. 11 Kerék Mihály (1902-1990) szociográfus volt, aki a Budapesti Közgazdasági Egyetemen szerzett mező­gazdaságból oklevelet, majd agrárpolitikából doktorált. Az 1930-as években a Magyar Szemle munkatársa­ként tanulmányokat írt a földreform szükségességéről, a lehetséges végrehajtásról, továbbá publikált a Kelet Népében, a Válaszban és a Magyar Statisztikai Szemlében is. Pest megye szociális teendőit látta el 1938 és 1944 között a Belügyminisztériumban. A felvidéki földbirtok-rendezési ügyek kormánybiztosa mellett részt vett a felvidéki földrefonn lebonyolításában. 1945-ben a Kisgazdapárt képviseletében részt vett a földrefonn kidolgozásában, majd pedig az Országos Földhivatal elnöke lett. Kenyeres Ágnes (föszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest, 1967. I. kötet. A-K. 466. o. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom