Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között

HALÁSZ CSILLA KULTÚROTTHONOK PEST MEGYÉBEN 1949-1956 KÖZÖTT Bevezetés 1948-ban új korszak kezdődött el Magyarország életében, ez teljes politikai, gazdasági és társadalmi változást hozott, amellyel párhuzamosan elindult a kulturális élet átalakítása is. 1950-ben Losonczy Géza - a Népművelési Minisztérium (NM) államtitkára - a fordulat éve utáni időszak két jelentős kulturális változásáról beszélt: az iskolák államosításáról és az iskolán kívüli népmüvelés kiterjesztéséről.' Az iskolán kívüli népművelés eszközei a kultúrotthonok lettek. E tanulmány a Pest megye területén 1949-1956 között működő területi

2 kultúrotthonok történetét mutatja be; ezen intézmények megszervezését, feladatát és tevékenységét. A felhasznált források zömét az 1949-1956 között működött Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Népművelési Osztályának általános iratai teszik ki; emellett a Pest Megyei Tanács tanácsülési jegyzökönyvei és a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei szerepelnek levéltári forrásanyagként. A tanulmány része annak a kutatásnak, amely Pest megye egész - a kultúrotthonokon túlmenő - népművelési rendszerét, működését kívánja majdan elemezi. A kultúrotthon-mozgalom elindulása A Rákosi-korszakban Magyarországon a kultúra a politikai élet kiszolgálójává degradálódott. A művelődés színtereit, módszereit, eszközeit és alkalmait a politikai élet irányítói határozták meg. Kultúrforradalmat hirdettek, amely nem volt más, mint a fennálló rendszer alapjait biztosító pillérek egyike. Mit jelentett akkoriban a kultúrforradalom? Révai Józsefnek - a korszak főideológusának - a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) II. kongresszusán mondott beszéde szerint: „tanulatlan munkások százezreiből kell szakmunkásokat nevelnünk, jelent tíz meg tízezer új, magasan kvalifikált szakember [...j jelenti azt, hogy emelnünk kell dolgozóinak általános műveltségét, [,..] dolgozó népünk millióiban kell kifejlesztenünk és tudatosítanunk a munkához, az államhoz, a hazához való új viszonyt" A kultúrforradalom feladata továbbá: „ki kell fejlesztenünk és meg kell szilárdítani az új, szocialista erkölcsöt, hogy állandó, szívós és rendszeres harcot kell vívnunk az emberek öntudatában, erkölcseiben, szokásaiban meglévő kapitalista ideológiával és maradványaival". A fentebb említettek mellett „jelenti azt, hogy népünk szocialista ' Müvek Nép. 1950. I. szám, 3. o. 2 A kukúrotthonnak két fajtáját különböztették meg: voltak a területi kultúrotthonok, ezek a lakisi és városi intézményeket foglalták magukba, melyek a helyi tanács felügyelete alatt állottak; míg a vállalati, vagy más néven üzemi kultúrotthonok irányítói az adott üzemi bizottságok voltak. (Eszterág Albert: A kultúrotthonmozgalomról általában. 1951. október 1.. Magyar Művelődési Intézet, NI 506, 15. o.) 281