Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
BORBÉLY RITA KATALIN: Pist-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék árva- és gyámügye az első gyámügyi törvény megjelenéséig
PEST-PILIS-SOLT TORVENYESEN EGYESITETT. .. A gyám- és árvaügy fejlődése a törvények tükrében Már az emberiség megjelenésétől fogva szükség volt azon személyek gyámolítására, védelmére, akik életkorúk, betegségük, testi és szellemi fogyatékosságuk miatt nem voltak képesek saját magukról gondoskodni. A gyámügyet ezért árvaügyre és gondnoksági ügyre kell bontani, hiszen az árvák életkorukból adódó testi és szellemi fejletlenség, valamint a szülői gondozás hiánya; míg a gondnokoltak a testi, szellemi fogyatékosságuk miatt szorulnak gyámolításra. 1 Kezdetben a gyámolítás fő pillére a család," valamint az egyház volt, hiszen az egyházat szervezettsége és erkölcsi helyzete is alkalmassá tette az árvák gyámolítására, gondozására. Már Szent István törvényeiben is olvashatunk olyan rendelkezéseket, melyek szerint az árvák, özvegyek és gyámoltalan személyek a király különös védelme alá tartoztak, azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ekkor még az árvaügy a személyi érdekek és az ingó javakra korlátozott vagyoni érdekek védelmét szolgálta. Az Árpád-kor végétől 1848-ig számos törvény szabályozta a nemesekre vonatkozó királyi főgyámhatóságot 4 , míg a jobbágyi árvák ügye a földesúri hatóság, a polgári árvák ügye a városi tanács és a városbíró hatáskörébe tartozott. 5 A gyámügy felügyeletének és a gyámsági igazgatásnak a kérdése csak a XVIII. században jelentkezett, noha a gyámsági jogokat már az Árpádok óta szabályozták, s a legfontosabb jogszabályokat, szokásjogokat Werbőczy Tripartituma is összefoglalta. 6 Werbőczy Hármaskönyvében (1514) foglalkozott az árván maradt gyermekek sorsával, az őket érintő kérdésekkel. így először is tisztázta a teljes korúság 7 , 1 Pallas Nagylexikon (a továbbiakban Pallas), www.elib.hu - árvaügy. gyámügy. 2 Az árva a nagycsaládi vagyonközösség tagja maradt, ezért gyámságra nem volt szükség. A nagycsalád, mint testület gondoskodott a gyermekről. A jobbágyoknál ez a rendszer a XVI-XVII. században is működött. (Degré Alajos: A magyar gyámsági jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig. In: Jogtörténeti Értekezések. 1977. 8. szám. 3. o. /A legújabb kutatások a nagycsalád szerepét már másképp értékelik./) 1 Szűcs Lászlóné Siska Katalin: A gyermekvédelem (árvaügy. szegényügy) nemzetközi kialakulása és története a kezdetektől az 1900-es évekig. In: „Dúdolnak a hideg szelek". MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Közleményei. Nyíregyháza. 1994. 208. o. 4 A királyi íőgyámság vagyoni érdekeket szolgált, hiszen az árva halálával a birtok a királyra szállt. (Siska. 209. o.); A királyi főgyámság a gyámrendelésben, a gyámsági jogosultság perbeli eldöntésében, védölevelek osztásában és néhány ideiglenes intézkedésekben ki is merült. A védőiével biztosította az árva számára azt a jogot, hogy az ellene indított pert a törvényes korának az eléréséig fel kellett függeszteni. A király a gyámi kinevezést sokszor jutalmazásként használta. (Degré, 10-11. o.) 5 Pallas 6 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. 197.0. A XV. századtól találkozhatunk egyre gyakrabban a „tutor", azaz a gyám megnevezéssel, aki a 12-14 éven aluli serdületlen gyermek képviseletét látta el. (Degré, 3. o.) 7 24. életév, nők esetében 16. életév betöltése 86
