Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

GAALNE BARCS ESZTER A gödöllői Grassalkovich uradalom úriszékén Szlucska Borbála ellen csecsemő gyilkosság vádjával folytatott peres eljárás Az úriszéki peres eljárás egészének egy ügyön keresztüli bemutatásához a gödöllői Grassalkovich uradalom úriszéki anyagát használtam fel forrásanyagként. A Szlucska Borbála nevéhez fűződő csecsemögyilkossági ügy az 1838 és 1840 között tartott úriszékek mindegyikén szerepelt.

183 Az ügy végül a Királyi Tábla elé került, ugyanis a felperes az ügy súlyához mérten az ítéletet nem tartotta elég szigorúnak. 1838-ban vették vizsgálat alá a gyilkosság körülményeit, a pert az 1838. december 4-i gödöllői büntető úriszéken vették fel.

184 Az „önkéntes vallás" a per iratainak fontos mellékletét képezi, ugyanis ez a dokumentum tartalmazza az ügy igen apró részleteit is. Az önkéntes vallás a vádlott saját vallomása. Ebben az iratfajtában a per vádlottjára, és az ügyre vonatkozó tipikus kérdések és válaszok váltogatják egymást. Szlucska Borbála, a vádlott 19 esztendős, római katolikus, hévízgyörki lakos, aki Szlucska György fél helyes (fél telkes) gazda hajadon lánya. (A név mellett a hit, a kor, és a származás az állandó adat, amely szerepel az önkéntes vallomásban.) A kérdező ezek után arra kérdezett rá, hogy miért volt fogva a vádlott. Szlucska Borbála a következőképpen vázolta az esetet: „Pár hét előtt egy reggel 10. óra tájban se szülőim, se szomszédjaim otthon nem lévén, a konyhából dohánykertbe mentem, és a dohányt törtem, mely alkalommal fájdalmam reám jővén pelvásba szaladtam, mert a nagy fájdalmak miat tovább nem mehettem, és ott szültem egy holt fiú gyerekei. " 185 A vádlott a napot nem, de az órát viszonylag pontosan megjelölte tanúvallomásában, majd a körülmények leírására tért át. A vallomás érdekessége, hogy az ügyhöz kapcsolódó adatokon kívül a korszakra vonatkozó más érdekes információkat is hordoz. Például, hogy ez a XIX. század derekán élt nő dohányt tört, vagy, hogy a telek tartozéka egy dohánykert, és a pelvás (pelyvás), a tetthely. A következő kérdés azt feszegette, hogy hogyan jött világra a gyerek, kitől származott és, hogy miért titkolta terhét. Szlucska Borbála erre a kérdésre azt felelte: „A mint a pelyvásba be szaladtam, iszonyú kinnaimmal nem bírván le hajoltam az ott levő Atyám ágyára, és így le hajolva lévén, lett világra a gyermekem, származott pedig Matús Mihály Legénytűi, egyébiránt a Terhemet soha sem titkoltam. "

186 A lány tehát bevallja, hogy terhességét soha sem titkolta el. A szülés a pelyvásban apja ágyán történt. Az úriszék ekkor arra kereste a választ, hogy ha a gyerek apja és a nő szülei ismerték állapotát, miért maradt segítség nélkül a végső pillanatban. A vádlott eszerint indokolta egyedüllétét: „Minthogy az ideje még itt nem volt a szülésemnek, azért se szülőim, sem a Legény Matús Mihály nem juthattak arra a gondolatra, hogy vigyázzanak reám, de nekem se jutott eszembe, hogy oly korán meg legyen a baj, m PML IV. 87-b. 1838. No. 31., 1839 No. 5., 1840. No. 2. 1X4 PML IV. 87-b. 1838. No. 31., 1839 No. 5., 1840. No. 2. I!í? PML IV. 87-b. 1840. No. 2. Is

" PML IV. 87-b. 1840. No. 2. 77