Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században
ÚRISZÉKI BÍRÁSKODÁS PEST MEGYÉBEN A XVUI-XIX. SZAZADBAN egyébbaránt a Legény Matús Mihály tőlem el nem áll, és feleségül vesz, a mint az Isten a bajomból kisegített. " ,87 A bíróság a továbbiakban arra várt feleletet, hogy a nő miért ásta el titokban a gyermeket, ahelyett, hogy rögtön elmondta volna az esetet szülei, és legénye hazatérte után. Szlucska Borbála kijelentette: „Csupa szégyenbül, de minthogy estére jővén haza a szüleim, kérdezték tőlem, hogy miért nem vittem ki nekik az ebédet, hát az anyámnak az esetet megvallottam, a ki öszve csapván a kezeit le roskadt, annak utánna harmadnapra megmondtam az édes anyámnak, hogy a holt gyermekemet fazékba tévén, eltemettem, Matús Mihály legényemnek mindgyárt más napra mondtam a szerencsétlenségemet, a ki nagyon sajnálta hogy a kis lelket nem láthatta. " I88 A vádlott tehát bevallotta, hogy bűnét nem rejtette véka alá, mert mind anyjával, mind a gyermek apjával közölte a tényt. A kérdésfeltevő azon kérdésére pedig, hogy a vádlottat elfogták-e, illetve büntették-e már valaha, a nö nemleges választ adott. Az önkéntes vallás végén a vallató, vagyis a kérdésfeltevő aláírása, és az idő és a hely is szerepel. Szlucska Borbálát „Fuzsovich János allszámvevő" vallatta Gödöllőn 1838. szeptember 5-én. 189 Az alszámvevő, Fuzsovich János egyébként az úriszék tagja 1838-tól 1841-ig. A vallomás után egy feljegyzés olvasható, miszerint perfelvétel előtt, 1838. december 3-án a vádlottat az úriszék ismét kikérdezte, és előbbi vallomását általában hitelesítette 190 . Ezt a feljegyzést a felperes, Budafalvai Vermes Mihály fiscalis, és úri szék jegyzője tette, aki valószínűsíthetően egyben a kérdező is volt. A hiteles tanúbizonyságot - a főszolgabíró, Fáy György és az esküdt, Nedeczky Flórián - aláírásával hitelesítette. Még a vádlott vallomása előtt kelt az orvosi - sebészi - látlelet, a „visum r eper tum"} ' „Az orvosszakértői vizsgálat kezdeményezése, mint a bűncselekmény tényállásához tartozó elemek megállapítására szolgáló eszköz igénybevétele a bíróságok részére a feudális perjog 18. századbeli fejlődési szakaszában általában kötelezővolt. A tárgyi bizonyítással kapcsolatos felemás jogi nézetek azonban törvényes lehetőséget adtak arra, hogy a bíróság esetenként mellőzze az orvosszakértő igénybevételét és azt a tanúk vallomásával helyettesítse. " I92 „Nők testének szülés vagy nemi erőszak jeleinek észlelése céljából történő megszemlélését a XVIII. század végéig kizárólag bábák, vagy ezek hiányában matrónák (öregasszonyok) végezték. Később ezt sebészekre, szülészekre kívánták bízni, hangsúlyozva az orvosi irányítás előnyeit. A gyakorlatban ezek a vizsgálatok mindvégig kizárólag bábák, helyenként 1X7 PML IV. 87-b. 1840. No. 2. m PML IV. 87-b. 1840. No. 2. 189 PML IV. 87-b. 1838. No. 31. m PML IV. 87-b. 1838. No. 31. 191 Egy 1845-ben lezajlott úriszéki per iratai között orvosi árjegyzékei találtam, ami azért érdekes, mert ebből azt is megtudhatjuk, hogy mennyi fizetséget kapott a perben résztvevő orvos. Tatai József. Ágost Erzsébetet sebesítette meg, és az orvos a következőket jegyezte fel 1844. szeptember 19-én Vörösegyházán: „Az orvosi tett fáradtságomért, orvosságokért, és vágásé, úgy nem különb az Látlelet feltétele fejében 4. pengő, azaz négy pengő forintot reménylek kaphatni alól írt. " Az orvosi árjegyzék aláírója Boda József seborvos szülész orvosi tudomány mestere volt. (PML IV. 87-b. 1845. No. 38.) Réder Jakab agyonveretése ügyében is 4 forint díjat szabtak ki az orvosnak. (PML IV. 87-b. 1846. No. 4.) 192 Katona Géza: Bizonyítási eszközök a XVIII-X1X. században. Budapest. 1977. 291. o. 78
