Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században
GAALNE BARCS ESZTER és jóindulatú vallomását, de azt is, hogy ilyen cselekmény részéről újra elő ne fordulhasson, és nehogy valaki ilyen szörnyű bűnt könnyebben el merjen követni, viszont az enyhébb ítélettel a kálvinisták könnyebb megtérését is remélni lehet, ezért a bíróság az ítélet enyhítését határozta el. De, hogy ilyen bűnt senki se merjen elkövetni, a vádlottat fővesztésre ítélik, és arra, hogy holttestét a borjú testével együtt, mellyel a bűnt elkövette, máglyán kell elégetni. " 157 Az ítélet mindemellett példa a rekatolizáció kifejeződésére is. ,, Minden korszak büntetési nemeit döntően az határozza meg, hogy ott és akkor mit tart a társadalom értéknek, milyen szabadságot tart becsesnek, mit vél sérthetőnek [...] Már Varga Endre és Eckhart Ferenc is fölhívta a figyelmet arra, hogy például az úriszéki ítélkezésben messzemenően tekintettel voltak a bírák a jobbágyok munkaképességének kímélésére. A büntetések java a botozás, és a vagyoni büntetések felé tolódott el. " I58 A büntetések vizsgálatához szintén jó forrás bázisnak szolgál a Grassalkovich uradalom úriszéki iratanyaga. Az ítéletek többségében, legyen szó lopásról, verekedésről, avagy paráznaságról a pálcaütés a leggyakrabban kimért büntetés, tehát a szakirodalomban elfogadott nézet ebben az esetben is bizonyosságot nyer. 159 A lopást általánosságban 25-30 pálcaütés, 1 hónaptól egy évig terjedő fogság, illetve pénzbírság kirovásával büntette a bíróság, csakúgy mint a verekedést. Börtönbüntetést egyébként a XVIII. század utolsó évtizedétől szabtak ki. 160 „A börtön és a szabadságvesztés-büntetés előtérbe kerülése a büntetési rendszerben, majd szinte teljesnek mondható felülkerekedése természetesen összefüggésbe volt a forradalmakkal és polgári átalakulásokkal együtt győzedelmeskedő polgári szabadságeszmény általános elfogadásával. A szabadság olyan különleges értékké vált, mely az emberi jogok katalógusának élére került. " I61 Az a megállapítás is igazolható a vizsgált iratok alapján, hogy a szabadságvesztés legnagyobb mértéke csak kivételesen haladja meg a három évet. 162 Egy kirívó eset szerepelt a vizsgált iratanyagban a már fentebb említett feleséggyilkos Csekó József, akinek halálbüntetését kegyelemből 10 évi rabságra változtatták. A vádlottak, amennyiben többen vettek részt az ügyben, általában nem egyforma büntetést kaptak, hanem ki-ki „érdeme" szerint részesült büntetésben. A XVIXVII. századi perekben is már tetten érhető volt, hogy a több vádlottas ügyekben figyelembe vették a részesség mértékét. 163 Az 1838 januárjában lólopás vétkével előállított két személy egyike, Hrubos Pál - akiről a másik vádlott azt állította, hogy a tudta nélkül lopták el a lovakat, vagyis, akit az úriszék nem a lopásban, hanem abban talált bűnösnek, hogy tudott a lopásról, de nem tett jelentést - 25 pálcaütést kapott a 1,7 Borosy-Kiss 2004. 18. o. ]-* Mezey. 2003. 256. o. iy) A XVIII. századi vizsgált peranyagban gyakran fordul elő azonban, hogy Ítéletként ostorcsapást és botozást szabtak ki. lf '°Degré. 125.0. 161 Mezey. 2003. 312. o. 162 Degré. 126. o. 163 Varga, 1958.31.0. 73