Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

GAALNE BARCS ESZTER írásokkal es pörös Társaival meg jelennyének. " " 5 Tehát az irat megadja az ülés pontos helyét és idejét, és mindazoknak felhívja figyelmét a megjelenésre, akik bírói orvoslatra szorulnak. A gödöllői úriszék iratanyagában található, mutatóként használható ún. „uta­sító", táblázatos formában tartalmazza az adott évben az úriszék elé idézett vádlottak neveit, feltüntetve emellett lakhelyüket is. A vád ismertetése mellett olvashatjuk a jegyzőkönyv lapszámát, illetve az ítélet sorszámát is. Mindemellett közvetetten kö­vetkeztetést vonhatunk le az egy úriszék alkalmával tárgyalt ügyek számára is, amire a közvetlen forrás a jegyzőkönyv. A két dokumentum összehasonlítása fontos, mert adott esetben eltérésre is bukkanhat a kutató. A Gödöllőn tartott tizenegy ülésen 564 vádlott ügyében hoztak ítéletet, és hat alkalommal nem egy személy, hanem több, egy, illetve több falu lakosai ültek a vádlot­tak padján. A vádlott, perbefogott, perbevont, vagyis az alperes /„in causam attr actus" („incattus", „incamattus"), „in causam attr acta" („incatta", „incamatta")/ megneve­zéssel található a forrásokban." 6 1838-ban 85, 1839-ben 50, 1840-ben 12, 1841-ben 35, 1842-ben 43. 1843­ban 62, 1844-ben 13, 1845-ben 23, 1846-ban 32, 1847-ben 143, és 1848-ban 66 vád­lott szerepelt az úriszék jegyzökönyvében." 7 Ennek tükrében megállapítható, hogy egy-egy úriszék alkalmával átlagban 50 vádlott jelent meg. Arra viszont, hogy egy nap hányan álltak az úriszék előtt, a már korábban jelzett probléma miatt - vagyis, hogy általában csak a kezdőnapot adják meg a jegyzökönyvek - pontosan nem tudok választ adni. De példaként megemlíthető az 1847-i májusi ülés, amely május 17-től május 22-ig hat napon át tartott." 8 A 17-i ülésen 12, a 18-i ülésen 6, május 19-én 12, a 20-i „sessio"-n 14, a 21-i ülés alkalmával 9, és a zárónapon pedig 10 vádlott ügyét tárgyalta az úriszék, azaz átlagban 10 ügy került a fórum ezen ülésszakának bírói elé." 9 Megállapítható, hogy a férfiak követték el a bűntények legnagyobb részét, az 596 vádlottból csupán 34 volt nő, azaz a vádlottak csupán 6%-a került ki a nők köré­ből. A nők általában a gyilkosságban és a verekedésben szerepeltek vádlottként, a legtöbbjük gyermek-, vagy férjgyilkosság vádjával került az uraság büntető széke elé. A vádlottak között voltak olyanok is, akik megfellebbezték az ítéletet, előfordult az is, hogy maga a felperes fellebbezett szigorúbb büntetésért. Erre is jó példa Szlucska Borbála gyermekgyilkossági pere, amelyet az úriszéki peres eljárásról szóló követke­ző fejezetben mutatok be részletesen. Az olvasott iratok tanúsága szerint a vádlottak lakhelye mindig ki van emel­ve, az útmutatóban külön táblázat szolgál ennek feljegyzésére. A gödöllői uradalmon 115 Horváth M. Ferenc, Pintér Tamás: „Késő maradékainknak tétessen jegyzésben." Váci Történelmi Tár I. írásos emlékek Vác város múltjából (1074-1990). Vác, 1996. 180. o. ""Varga, 1958. 1013. o. 117 PML IV. 87-b. 1838. január 2.. 1839. március 14., 1840. február 20., 1841. március 26., 1842. április 13., 1843. december 12.. 1844. április 16.. 1845. január 27., 1846. január 19., 1847. május 17.. 1848. január 19. " x PML IV. 87-b. 1847. május 17. 119 PML IV. 87-b. 1847. május 17. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom