Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században
ÚRISZÉKI BÍRÁSKODÁS PEST MEGYEBEN A XVUÍ-XIX. SZAZADBAN belül Bag, Csíktarcsa, Dány, Dunakeszi, Hártyán, Hévíz-Györk, Isaszeg, Kakucs, Kartal, Mácsa, Örkény, Szent György, Sződ, Tatárszentgyörgy, Zsidó településekről származtak a vádlottak. Ezen belül is a legtöbb vádlott Bagón és Hévíz-Györkön lakott, tehát nem messze az uradalom központjától, Gödöllőtől. Sőt Mácsa és Kartal, ahonnan még az egyes ülések alkalmával a legtöbben szerepeltek vádlottként, szintén az előbb említett helységek közelében voltak. A vádlottak lakhelye igen közel helyezkedett el az uradalmon belül, tehát a vétkesek szinte egy területre koncentrálódtak. De voltak az uradalomnak olyan részei is, ahonnan csupán egy-két vádlottat találunk a vizsgált korszakban. A szórt birtoktest legdélibb részén a mocsaras Örkényből és Tatárszentgyörgy bői szintén több vádlott is ismeretes volt az iratok tanúsága szerint. Érdekes, hogy a posta és az országutak által nem érintett települések lakosainak kisebb hányada állt az úriszék előtt vádlottként, mint az országút menti települések lakói. Csavargóként is tüntet fel vádlottakat az „utasító", ezeknek a száma azonban i t .. 120 elenyésző. Az egy ügyben szereplő vádlottak száma változó volt, az egy személy által elkövetett bűncselekménytől a több település lakóit érintő ügyig terjedt. Az úriszék elé kerülő ügyek többségében egy személy volt az elkövető, de gyakran találkozhatunk több személy által elkövetett bűnténnyel is. Az 1838. január 2-án tartott úriszék alkalmával 17 név szerint megnevezett személyt ültettek a vádlottak padjára gyapjúlopás vádjával. 121 Az 1847. május 17-i úriszéki ülésen tíz embert állítottak bíróság elé búzalopás miatt. 1 " Az 1841. évi úriszék alkalmával hatan találtattak bűnösnek gabonalopásban. " Lopások esetében tehát a jegyzökönyvek ismeretében elmondható, hogy az egy ügyben szereplő vádlottak száma magas. Szintén többen vettek részt egy-egy verekedésben is. Az 1844-i úriszéken négy vádlottja volt egy verekedési ügynek. 124 Az 1841-i úriszéken tárgyalt verekedési ügyben 3 dunakeszi illetőségű férfit marasztaltak el. 1 " Az 1842-ben összeült úriszék a verekedés miatt két ügyben is három-három férfit talált bűnösnek. 126 A verekedés és a lopás tehát a leggyakoribb ügyek, amelyek között egy ügyben több vádlott is érintett lehetett. A XVI1-XVIII. századi perekben a bíróság a legfőbb bizonyító erőt a tanúvallomásokban látta. 127 A bírósági perek anyagából leggyakrabban a tanúvallomások maradtak fenn. A tanúnak - a per szempontjából döntő fontosságú szerepéből adódóan - feddhetetlennek kellett lennie, és a joggyakorlat szerint nem fogadták el nem nemes tanúskodását nemes ellen. A tanúk között kiemelkedő jelentőségűek a szakértő tanúk, az orvos, vagy a bábaasszony. Utóbbiak verekedés, vérengzés, gyilkosság. 1211 PML IV. 87-b. 1838-ból 2. 1842-ből 1 példát sorol fel az utasító. 121 PML IV. 87-b. 1838. No. 40. 122 PML IV. 87-b. 1847. No. 55. 121 PML IV. 87-b. 1841. No. 8. 124 PML IV. 87-b. 1844. No. 61. 125 PML IV. 87-b. 1841. No. 48. I2 " PML IV. 87-b. 1842. No. 12.. 43. 127 Kéringer Mária: Pest megye büntetőbíráskodása a XVII-XVIII. században. In: Egey Tibor (szerk.): Fejezetek Pest megye történetéből. Budapest, 1990. 210. o. 68
