Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században
ÚRISZÉKI BÍRÁSKODÁS PEST MEGYÉBEN A XVUI-XIX. SZÁZADBAN Friebeisz István főszolgabírói címmel esküdtként vett részt. 10 ' Gödöllőhöz képest új tisztviselők is megjelentek Foton, mint például a föföldmérö, a kasznár, vagy a palota ispán urak. Kutatásunk során mi is arra a történetírásban elfogadott álláspontra jutottunk, hogy a XVII1-X1X. századra a korábban népes úriszékeket szűkebb körűek váltották fel. 104 A XVIII. századból azonban több példa is azt bizonyítja, hogy bizonyos esetekben igen nagy számmal gyűltek össze a bírói fórumon. A bemutatott példák szerint az úriszék összetétele nagyjából állandó volt: „az uradalom fiskálisa és egy-két más tisztviselője (pl. valamelyik írnok, mint jegyzőkönyvvezető) mellett az ülésszakok munkájában állandóan részt vett a járás valamelyik szolgabírája és esküdtje" } 05 A többször is megjelölt, a fentebb említett törvény által minimális létszámnak rögzített, és a korszakra általánosan elfogadott 5 fős létszámot a példaként megemlített úriszékek meghaladták. Kisebb létszámmal működő úriszékre csupán a Földváry család jegyzőkönyveiben található példa. Megállapítható, hogy a felsorolt adatok az úriszék személyzetének bemutatásán túl az egyes személyek életpályájának megírásához is értékes forrásként szolgálhatnak. A forrásfeldolgozás során láthatóvá vált, hogy az úriszék tagjainak esetében, nemcsak az elnök, de az esküdtek, illetve a „tanácskozó tagok" esetében is, gyakran évekig ugyanazzal a személlyel talákozhatunk. Az sem ritka eset, hogy egy-egy személy az évek során más és más titulussal, és más-más szerepben tűnt fel az úriszéken. Ugyanakkor az a körülmény, hogy éveken át ugyanazon személy tölti be például az elnöki tisztséget az úriszéken, a bírói fórum működésének állandóságára is utalhat. Az úriszékek összeülésének időpontjáról szintén a jegyzökönyvek és az iratok bevezetéséből nyerhetünk adatokat. A keltezésben az év betűvel vagy számmal szerepel, a hónapok neve a ma használatos megnevezéssel vagy a XVII-XIX. században a magánírásbeliségben is gyakran alkalmazott hónapnevek elnevezésével, illetve gyakori, hogy arab számmal, latin sorszámnévvel olvasható. A napot szinte kivétel nélkül számmal adták meg. Az úriszéki törvénykezésre rendszeresen, vagy szükség szerint kerítettek sort. A Koháry család Kecskeméten évente egyszer, de előfordult, hogy három alkalommal is tartott úriszéket. 106 A gödöllői Grassalkovich uradalomban három esetet kivéve évenként egy ülésről ad számot a jegyzőkönyv, akárcsak mint az előbb említett Koháryak esetében. 1847ben két alkalommal, februárban és májusban is összeült a Gödöllőn tartott úriszék. 1848-ban utoljára két egymást követő nap ülésezett januárban az úriszék. 107 Arra, hogy 1838-ban kétszer is ülésezett az úriszék az úriszéki peres eljárás bemutatásáról szóló 103 Mivel nem szerepel semmilyen kitétel, valószínűleg az apáról, a későbbi elnökről van szó. (PML IV. 87a. 1835. április 6-7.) lw Eckhart, 30. o.. Varga, 1958. 41. o., Kállay, 1985. 24. o. " 1:, Hajdú Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Budapest, 1985. 51-52.0. 1116 Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata {Közigazgatás és bíráskodás) (1686-1848) Kecskemét, 1992. Levéltári füzetek (Bács-Kiskun megye) 56. o. 1117 PML IV. 87-b. 1847. május 17., 1848. január 19. 64
