Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

GAALNE BARCS ESZTER fejezetben ismertetett Szlucska Borbála esetének irataiból lehetett következtetni.

108 Jegyzökönyvet ugyanis csak az 1838. január 2-án kezdődő úriszékről találtam. Az iratokból derült ki, hogy 1838. december 3-án, 4-én biztosan tartottak úriszéket, de az ülés jegyzőkönyvét felkutatnom nem sikerült. A fóti uradalom esetében az adott évben is csak egy-egy „se$sio"-ró\ tudósítanak a dokumentumok. Az úriszéktartás gyakoriságának alaposabb vizsgálatára csupán a Földváry nemzetség úriszéki jegyzőkönyvei nyújtanak lehetőséget. A Földváry nemzetség birtokain 1796 és 1839 között összesen 44 alkalommal tartottak úriszéket, 12 alkalommal egy évben többször is összeültek.

109 11 alkalommal 2-szer egy-egy adott évben, ugyanakkor az 1824-es esztendőben háromszor: egyszer tavasszal, és kétszer szeptemberben ülésezett az úriszék. Az esetek csaknem 30%-ában egy éven belül többször is tartottak úriszéket. Viszont a vizsgált korszak 44 évéből 14 évben egyáltalán nem üléseztek. Az iratok tanúsága szerint a Gödöllőn és a Foton tartott úriszékek csaknem 65%-ban a téli hónapok idején zajlottak le, többnyire januárban, a mezőgazdasági munkák szünetében. A tavaszi hónapok májusig bezárólag kínáltak még lehetőséget a bíráskodás idejére. A bíráskodás kezdőnapja általában hétfő és csütörtök volt, és így valószínűsíthetően a több napos ülésezés esetében szombat és vasárnap is bíráskodhattak. A Gödöllőn 1845-ben tartott ülés alkalmával vasárnap kezdődtek a tárgyalások.

110 Más gyakorlatot követett a Földváry nemzetség. Úriszéket az évnek szinte minden hónapjában tartottak, a vizsgált korszakban csak januárban és februárban nem került sor bíráskodásra. A legkedveltebb hónap a vetés ideje, vagyis április hónap volt, ekkor tíz alkalommal tartottak úriszéket a már jelzett 44 ülésből, így ebben az esetben már nem beszélhetünk a mezőgazdasági munkákhoz való alkalmazkodásról. Szintén gyakori volt, hogy június havában, szeptemberben, vagy novemberben ült össze a földesúri fórum. Tehát a Földváry család úriszéke összehívásának időpontjaként az aratás és a szüret ideje sem jelentett kivételt, csaknem az időpontok fele pontosan erre az időszakra esik. A Földváry család úriszékeinek időtartama egy naptól öt napig terjedt. A vizsgált 44 esetből 28 alkalommal egy napig, míg 12 esetben két napig tartott, három esetben három napig, végül egy esetben pedig öt napig tartott az úriszéki tárgyalás. Általában a csak egy napra összehívott úriszékek voltak jellemzők a Földváry család földesúri bíráskodására is, de itt sokszor tartottak két napon át tartó úriszéket. 1803-ban "* PML [V. 87-b. 1838. No. 31. "

w 1796 áprilisában, májusában, szeptemberében, 1798 novemberében, 1799 novemberében, 1800 júniusában, 1801 szeptemberében. 1802 áprilisában, 1803 májusában, októberében, 1804 áprilisában, augusztusában. 1805 augusztusában, novemberében, 1806 márciusában, decemberében, 1808 áprilisában, augusztusában. 1810 júniusában, 1813 októberében, 1814 áprilisában. 1815 októberében, 1817 júniusában. 1819 májusában, szeptemberében. 1820 áprilisában. 1821 áprilisában, júniusában, 1822 áprilisában, 1823 májusában. 1824 áprilisában, szeptemberében. 1825 márciusában, májusában. 1826 áprilisában, júniusában. 1827 szeptemberében. 1830 júniusában, 1832 novemberében. 1834 szeptemberében. 1838 júliusában, és végül 1839 júniusában tartott úriszéket a Földváry család. (PML XIII. 2-c.) ""PML IV. 87-b. (1845. január 27.) 65