Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században
GAALNE BARCS ESZTER („geometra") kivételével valamennyi uradalmi tisztviselő alája tartozott. A Grassalkovich uradalom történetét feldolgozó Wellmann Imre megállapítása szerint a „praefectus "-nak, vagy „régens"-nek csak címe volt több az „ inspector "-né\. 95 Az úriszéki jegyző működésének köszönhetőek azok a jegyzökönyvek, amelyeket ma kézbe véve megpróbálhatjuk rekonstruálni, hogy mi is történt voltaképpen az úriszék előtt. A vizsgált gödöllői uradalommal kapcsolatban éppen úgy, mint a Kállay István által vizsgált 150 úriszék esetében is megállapítható, hogy a tagok több éven át változatlan státusban vesznek részt az úriszéken. Az elnök személyén kívül ez az állítás igaz a tanácskozó tagok, illetve az esküdt tagok esetében is. Példaként említhető Budafalvi Vermes Mihály, aki 1838 és 1846 között uradalmi „físcalis "-ként tünik fel, vagy Koncsér János, aki az úriszéki jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1838 és 1848 között mindvégig főszámvevő volt. 96 1838 és 1842 között az úriszék állandó résztvevőjeként találkozunk Pest vármegye főszolgabírájával, Fay Györggyel. 97 Az uradalom törvénykezési fórumán, az úriszéken, az uradalom és a megye egyaránt képviselve volt. Az uradalom tisztviselői több szálon is (hivatali, személyes, családi) kapcsolódtak a megyei közgyűléshez. Az uradalmi tisztviselők földesurukat képviselvén gyakran részt vettek a megyegyüléseken, de az is több esetben előfordult, hogy pályájukat, mint megyei esküdtek, ülnökök kezdték, és csak később tértek át a gazdasági pályára, vagy éppen fordítva, gazdasági tisztből lettek esküdtek, szolgabírák. A fóti uradalom úriszéki iratanyaga csak az 1835 és 1848 közötti időszakból, és igen hiányosan került a Pest Megyei Levéltár őrizetébe. Az 1835. április 6-án és 7én tartott úriszéken népes gyülekezettel találjuk szembe magunkat. 98 A fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint a Károlyiak úriszékének ezen az ülésén 13 fő vett részt. Az 1847. február 24-én Rákospalotán tartott úriszék alkalmával 7 személy gyűlt össze bíráskodni. A táblabírói titulust viselő elnökök közül az előbbi ülésen Kovácsoczy László képviselte gróf Károlyi István császári királyi aranykulcsos urat, míg az utóbbi ülésen a Gödöllői uradalom üléséről ismert Fay György főszolgabíró elnökölt. 100 A Gödöllőn tartott úriszékhez hasonlóan itt is állandó az esküdtek, illetve az elnök száma. A Gödöllőn tartott úriszéken Friebeisz István 1842 és 1847 között táblabíróként titulálva elnökölt. 101 1841-ben ifjabb Friebeisz István neve is feltűnik (vélhetően) atyja mellett a felsorolásban mint esküdt. 102 Az 1835-ben Foton tartott úriszéken 94 Wellmann. 1933. 119.0. 95 Wellmann. 1933. 119. o. 96 PML IV. 87-b. 1838. január 2., 1839. március 14., 1840. február 20., 1841. március 26., 1842. április 13.. 1843. december 12., 1844. április 16., 1845. január 27., 1846. január 19., 1847. május 17., 1848. január 19. 97 PML IV. 87-b. 1838. január 2., 1839. március 14., 1840. február 20., 1841. március 26., 1842. április 13. w PML IV. 87-a. Úriszéki iratok levéltári gyűjteménye. Fóti Uradalom iratai. 1852. 1835. április 6-7. w PML IV. 87-a. 1847. február 24. '""PML IV. 87-a. 1847. február 24. ""PML IV. 87-b. 1842. április 13., 1843. december 12., 1844. április 16.. 1845. január 27., 1846. január 19., 1847. május 17. " ,2 PML IV. 87-b. 1841. március 26. 63
